Nyitólap

ElőfizetésHírlevélProgramajánlóArchívumKépeslapküldésMédiaajánlóKapcsolat
2014. április 24. csütörtök - György napja van Legyen a kepmas.hu a kezdőlapom
Képmások
Jelenlét
Tandem
Tükör
Házitrend
Kimenő
Receptek
Kézműves
Gyerekrendelő
Média a Családért

csaladhalo

Főoldal - Kimenő - Rokonok a tundrán
Rokonok a tundrán Létrehozás: 2011. március 29. - 16:21
Rokonok a tundrán


Európa és Ázsia határán, Oroszország kietlen tundráin él egy kis lélekszámú nép, az egészen sajátos kultúrával rendelkező nyenyecek. Bár első ránézésre nem hinnénk, a középiskolai tankönyvekből is tudhatjuk, hogy ezek a rénszarvastenyésztésből élő északi emberek távoli rokonaink, a kutatások szerint őseink mintegy 6000 évvel ezelőtt élhettek együtt.

Rénszarvasföld
A szamojéd népekhez tartozó nyenyeceknek két nagyobb csoportjuk van: az erdei és a tundrai. A két csoport életmódját és nyelvét tekintve is eltér. A ma már kis létszámú erdei nyenyecek hagyományosan vadászatból tartják fenn magukat, a tundraiak állattartásból.
A tundraiak hatalmas területen terelgetik rénszarvasaikat. Általában nemzetségenként vagy nagycsaládonként vándorolnak hóban-fagyban. Vannak családok, amelyek akár 3000-5000 rénszarvast is terelnek, ám ez nem jelenti azt feltétlenül, hogy mind a sajátjuk: a szovjet időszakban állami tulajdonba kerültek az állatok, s többnyire ma is ez a helyzet, a réneknek csak kis része a gazdáké. A közlekedés rénszarvasszánon, hótalpakon és csónakon történik, ám a modern technika betörésével manapság a motoros szán és a helikopter sem ritkaság – bár ez utóbbi a helyiek számára szinte megfizethetetlen. A Fehér-tengertől a Jenyiszejig három orosz közigazgatási egység is a nyenyecek nevét viseli. Szalehárd városa igazi „metropolisszá” nőtte ki magát (44 ezer lakossal), az őslakók azonban ritkán mennek a betondzsungelbe.
Hagyományosan nyírkéreggel és rénbőrrel borított sátorban laknak. A szálláshely közepén lobog a tűz, kétoldalt vannak a fekvőhelyek. A takarítás nem tartozik az erősségeik közé, a legfontosabb takarítóeszköz a madárszárny – még a városi panelekbe beköltözött családok is ezt használják. A tavasz beálltával hidegebb területre húzódnak, hogy megvédjék magukat és állataikat az olvadó, majd virágba boruló tundra milliónyi vérszomjas szúnyogjától. A szúnyog még a cudar időnél is nagyobb ellenség. A csapatostul támadó rovarok igencsak megkeseríthetik a gazdák életét.

Egy ember, egy dallam
Az animista nyenyecek hite szerint a világot Num hozta létre, az égi szféra és az emberek között pedig közvetítő lények állnak. A legfőbb közvetítő a sámán. Isteneiket faragott bálvány formájában ábrázolják, ezenkívül mindenkinek van egy személyes bálványa is. A házasság a régi időkben gyakran már gyerekkorban eldőlt, és a többi uráli néphez hasonlóan a nyenyecek is pénzt voltak kötelesek fizetni a menyasszonyért.
Nyenyecföldön nem jellemző a hangszeres zene, elsősorban ütősök, dob és különféle csengettyűk fordulnak elő, mivel kevés olyan alapanyag van, amelyből zeneszerszámot lehet készíteni. A dallamok azonban mégsem hiányoznak a nép életéből: hagyományos, különböző műfajú énekeik vannak. Ezen énekek általában egy-egy hős tetteit regélik el, de vannak siratódalok, sámán-, lány- és gúnydalok vagy az emberevő óriással foglalkozó epikus művek. A dalok jellemzője, hogy a kötött metrikai rend miatt ún. töltőszavakat, töltőszótagokat szúrnak a szavak vagy a sorok közé, esetleg a szavakba. Kőbe vésett történetek helyett jobban szeretik az improvizálást. Kisbaba születésekor a csöppség kap egy dallamot, ami csak az övé és elkíséri egész életében. Ez a szokás azonban ma már csak a hagyományos életmódot folytató családoknál él. A szórakozás legkedveltebb módja a testedzés. A nyenyecek egyik különleges sportja a lábbal való lasszódobás, amely nagy ügyességet és sok gyakorlást kíván.

Az oroszok árnyékában
A nyenyecek Kr.u. 1000 körül érkeztek a messzi északra, ahol keveredtek egyéb szibériai népekkel. Korábban főleg a szintén uráli komik és obi-ugorok északi csoportjaival álltak szoros kereskedelmi kapcsolatban. A drága prémekért ételt és mindennapi használati eszközöket cseréltek. A hódító oroszok is a komikon keresztül ismerték meg e népet. A legendás kozák vezér, Jermák, a XVII. századi orosz múlt hőse – akit Szibéria meghódítójaként tartanak számon – a cár uralma alá hajtotta a kontinensnyi terület nagy részét. A várakkal nem rendelkező, halászó-vadászó kis népek egymás után adták meg magukat, a nyenyecek azonban nem akartak behódolni. A Birodalom adófizetőiből az 1800-as évek közepére felkelők lettek. Vezetőjükről, Nyenyangról sok szóbeszéd maradt fenn. Nyenyang igazi hadvezér volt, és vezetésével az északi kis népek közül leginkább ők tudtak a cár roppant haderejével szembeszállni. A harcias pásztorok azonban nem csupán az orosz betolakodókkal álltak hadban. Jelentős területeket hódítottak el a szomszédos szamojéd népektől is, akik így kénytelenek voltak még északabbra költözni. Az iparosítás következtében hatalmas méretű a környezetszennyezés, óriási károkat okoztak a Novaja Zemlja-szigeteken végzett atomkísérletek és a tengerben lerakott atomhulladék.
A hagyományos életvitelt az elmúlt évtizedekben újabb folyamat zavarta meg: hatalmas mennyiségű kőolajat találtak. A gazdasági előnyökkel kecsegtető bányászat tönkreteszi a rénszarvasok élőhelyét, és ezzel a nyenyec pásztorok is szögre akaszthatják a hótalpakat.

A nyenyecekről még többet olvashat a Képmás 2011. áprilisi számában.

vissza
Kapcsolódó cikkek
Megosztás Twitteren
Megosztás facebookon
Megosztás iwiwen
Küldés ismerősnek
Nyomtatási kép
Betüméret növelése
Betüméret csökkentése
Tetszett:

Hozzászólok:
Név: E-mail:
Hozzászólás:
Kérjük töltse ki a mellékelt ábra alapján.
Elküldés


Az utolsó hegycsúcs DVD

Lackfi János

Impresszum|Kapcsolat|Médiaajánlat
© Képmás (2013-09-02)