Nyitólap

ElőfizetésHírlevélProgramajánlóArchívumKépeslapküldésMédiaajánlóKapcsolat
2014. április 16. szerda - Csongor napja van Legyen a kepmas.hu a kezdőlapom
Képmások
Jelenlét
Tandem
Tükör
Házitrend
Kimenő
Receptek
Kézműves
Gyerekrendelő
Média a Családért

csaladhalo

Főoldal - Jelenlét - Hol lakik az Isten?
Hol lakik az Isten? Létrehozás: 2011. május 24. - 13:18
Hol lakik az Isten?

Épp gerincműtétet nézek az interneten. Egyik ismerősöm küldte a linket, valamelyik kereskedelmi csatorna műsorából került fel a néhányperces videó. No, nem olyan vészes. Bár érzéstelenítés nélkül történik, élőben, a látvány mégis elviselhető, sőt, vicces: a páciens ugyanis csak a telefon másik oldalán van jelen, s a „műtétet” csupán az ő képzeletbeli gerincén hajtja végre a … hogy is nevezzem? A csodadoktor.

Szöveg: Kulin Borbála • Kép: profimedia

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a magazinok lap­jairól és tévécsatornákból bőséggel és természetességgel áradnak az ezoterikus tartalmak: horoszkópok, jóslások, életvezetési tanácsok, mintha teljesen magától értetődő lenne, hogy elfogadjuk azt a világszemléletet és annak gyakorlati folyományait, amelyek ezeknek a tanoknak a hátterében állnak. Sokakban talán fel sem merül a gondolat, hogy a horoszkópok követésével, agykontrollos technikák alkalmazásával, a divatos „vonzáselmélet” elfogadásával (mindent, ami veled történik, te magad „vonzottad be” magadnak), vagy egy gyógyítós műsorba való betelefonálással olyan erők működésében hisznek, egy olyan világértelmezés mezejébe lépnek, amely, ha tudatosan végiggondolnák, összeegyeztethetetlen a keresztény hitükkel. De voltaképpen mi is az, amiben gyökeresen más az ezoterikus tanok hitvilága és a keresztény világkép? Mi a különbség hit és hit között?

Idebenn vagy odaát?
A kulcs, amivel az „új vallás”-ként is emlegetett különféle ezoterikus tanok összessége és a hagyományos keresztény vallás közötti különbség megragadható, egy fogalompáros: az immanencia és a transzcendencia ellentéte. Az immanens szó „bennmaradó”-t, „belsőleg hozzá tartozó”-t, a transzcendens pedig „valamin átlépő”-t jelent, populáris jelentése szerint valamiféle evilágon túlit, az érzékelhető világon kívüli lényegiség fogalmát jelöli. Az immanens világszemlélet tehát Istent (vagy a bárhogy máshogy nevezett isteni lényeget) a világunkon belül lakozónak tartja: a világ jelenségei, vagy éppen mi magunk, emberek lehetünk az isteni természet hordozói. A transzcendens Isten-fogalom ezzel szemben Istent a világunkon kívüli személyként képzeli el, s tagadja, hogy mi, emberek vagy a természet bármely jelensége Istennel egylényegű lehetne. E két elképzelés közötti különbség, különösen, ha számba vesszük ezek folyományait, egyáltalán nem bagatellizálható.

„Ha úgy akartam volna, se én, sem a világ nem lennénk. Ha nem lettem volna, Isten nem lenne.” (Eckhart mester)

Az immanens világszemléletet hirdető ezoterikus tanítások legjellemzőbb sajátossága a végletes szubjektivizmus, énközpontúság. Mivel e szemlélet szerint az emberi lélek és Isten egylényegű, az emberben rejlik a lehetőség, hogy felismerje saját isteni természetét. Az ember tehát istenivé válhat, voltaképpen ő maga teremti meg Istent azzal, hogy felismeri őt saját lelkében. Az ily módon a „világ közepévé” váló emberi lélek végtelen hatalommal bír, nemcsak istent, de világot is teremt, ki-ki a saját maga teremtette univerzumának a középpontja. E szemlélet elutasítja, hogy létezne tőlünk független valóság, hiszen minden, amit valóságnak érzékelünk, valójában saját lelkünkből származó kivetülés. Minden érték szubjektív, relatív, igazság sincs, csak igazságok. S minthogy voltaképpen minden Egy (hiszen a lélek, a világ és isten lényegileg egyek, a világban tapasztalható sokféleség csak illúzió), maga a természet is az isteni erő hordozója lehet: így bírhatnak mágikus, gyógyító erővel természeti tárgyak, bolygók, ásványok, helyek, vagy akár az ember által alkotott különféle készítmények.

„Micsoda az ember, hogy megemlékezel őróla, avagy az embernek fia, hogy gondod van reá?” (Zsidó levél 2.6)

A transzcendens világkép szerint azonban az ember és a világ csupán teremtmények, soha nem válhatnak Istennel egylényegűvé. A természet semmilyen tárgya vagy jelensége nem bír isteni erővel. Az ember hatalma és megismerési lehetőségei is korlátozottak, esendő lény, aki számára minden öröm és gyógyulás kegyelemből van: önerőből, Isten kegyelme nélkül nem tudja „magát megváltani”. E gondolkodás nem utalja az érzékelhető világot az egyén képzeletének hatalma alá, tiszteletben tartja az egyéntől független valóság tényeit.
A transzcendens Isten-fogalmat hirdető keresztény tanítással szemben fellépő, immanenciát hirdető ezoterikus tanok nem mind távol-keleti importból származnak, ahogy hinnénk. Az európai kultúrában is kezdetektől fogva jelen vannak azok a gondolkodók, akik, egészen a modern filozófiákig kiterjesztve hatásukat, az emberi és isteni lényeg egységét hirdették. A keresztény vallás hivatalossá válásától kezdve a középkori misztikusok hagyományozták át a modernségre az „alternatív” istenképet, amely olyan gondolkodókra is döntő hatással volt, mint Kant, Nietzsche, Hegel vagy Heidegger. A modern filozófiák azon lényegi törekvésének, hogy a vallás transzcendens értékeit és fogalmait szekularizálják, s a keresztény értékeket egy transzcendens Istenre való hivatkozás nélkül az ember hatáskörébe utalják, Platón és Plótinosz, s az ő tanításaikat továbbgondoló középkori misztikusok készítették elő az utat.

vissza
Kapcsolódó cikkek
Megosztás Twitteren
Megosztás facebookon
Megosztás iwiwen
Küldés ismerősnek
Nyomtatási kép
Betüméret növelése
Betüméret csökkentése
Tetszett:

Hozzászólok:
Név: E-mail:
Hozzászólás:
Kérjük töltse ki a mellékelt ábra alapján.
Elküldés


Az utolsó hegycsúcs DVD

Lackfi János

Impresszum|Kapcsolat|Médiaajánlat
© Képmás (2013-09-02)