Feleség vagy, anya és színésznő, ami teljes embert kívánó hivatás. Mik az erőforrásaid?

Nagyon szerencsés vagyok, rengeteg segítséget kapok a nagyszülőktől mindkét oldalról. Anyukám, mivel már nyugdíjas, felköltözött Budapestre, hogy a közelünkben legyen. Anyósom csodálatos ember, ő egészen máshogyan kezeli Emmát, akinek mindkét oldalról fontos a nagyszülői kapcsolat. Fantasztikus nagymamái vannak. Mi a férjemmel kezdettől fogva egyetértünk abban, hogy fontos a nagycsaládban való felnövekedés, értem ezt úgy, hogy nagypapa, nagymama szinte ugyanolyan fontos szerepet játsszanak Emma életében, mint a szülei. Emma már bölcsibe jár, jövőre óvodás lesz, ez is nagy könnyebbség. Manapság szerintem nagyon sok szakma teljes embert kíván, és ha szereted, akkor nem is kérdés, hogy szinte mindent beáldozol, egészen addig, míg nincs gyereked. Én is sokkal többet vállaltam ezen a téren, mindenfelé utaztam az országban, vizsgafilmekben játszottam, sok helyen felléptem. Régen kiborított, ha valami nem jött össze, nem kaptam meg egy szerepet. Ma már az első gondolatom ilyenkor, hogy legalább többet lehetek Emmával. Mindig arra gondolok, hogy ha öreg leszek, azt szeretném, hogy a sok gyerekem és a még több unokám szaladgáljon az asztal körül. Ennek az „ára”, pozitív értelemben persze, hogy a karrierem egyik legfontosabb, legtermékenyebb időszakából bizony kimaradnak szeletek, amiket a szülés, az anyaságnak szentelt idő foglal el. Nem szeretnék egy gyereknél megállni, nagy családra vágyom.

A cikk folytatása az augusztusi lapszámban olvasható.