A cigányság felemelkedésének kulcskérdése a magasabb iskolázottság, ami a munkavállalási lehetőségek miatt a későbbi életkilátásokat is meghatározza. A pedagógusok, nevelők mindennapi munkájukban találkoznak azokkal a nehézségekkel, amelyek ugyan oktatási problémaként jelentkeznek, de gyökerük többnyire kulturális és szociális eredetű. A pedagógusoknak sok speciális nevelési helyzettel kell szembenézniük és megoldást találniuk. Ehhez adhat segítséget a gyakorlati nevelési eszközöket is bemutató konferencia, amely nemcsak tanárok, hanem mindenki számára tanulságos lehet, aki fiatalokkal foglalkozik.

Csaknem félezer falusi szálláshely és szolgáltató kedvezményes árakkal kínál kikapcsolódási lehetőséget október 29. - november 7. között, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége és a Magyar Turizmus Zrt. összefogásával meghirdetett Hazajáró Héten.

A vörösiszap sok ember életét tönkretette, ezért ismét szükség van az összefogásra, a jó szándékra. Mindenki a maga módján segít, most a sportolók és az egyetemisták is összefogással próbálnak adományokat gyűjteni.

Az ÉrMe Üzleti Hálózat keresi és közös üzleti találkozóra hívja azokat a budapesti és vidéki, üzleti életben megbízható, tisztességes, értékorientált üzletembereket és vállalkozókat, akik szívesen kerülnének hosszú távú üzleti kapcsolatba hozzájuk hasonló üzletemberekkel és vállalkozókkal!

Manapság rengeteg középiskolás gyermek szembesül azzal a ténnyel, hogy hamarosan felnő és döntenie kell a jövőjéről. Döntenie kell arról, hogy mivel szeretne foglalkozni később, illetve arról, hogy milyen főiskolára vagy egyetemre adja be jelentkezési lapját. A számtalan újonnan alapított főiskolának köszönhetően ma már szinte gyerekjáték bekerülni a felsőoktatásba, így bárki minimális szorgalommal elvégezheti a 2006-ban bevezetett Bologna rendszer valamelyik szakát, ám ha a későbbi álláskeresésre gondolunk, akkor továbbra sem mindegy, hogy hol szerezte az ember a diplomáját – vagy hogy van-e egyáltalán diplomája.

Hiába volt agyforraló hőség, a maszájok magasra ugrottak, nem egyszer, százszor. Ez a táncuk egyik fő eleme. Mi, kíváncsi turisták meg csak álltunk, és szívtuk magunkba az egzotikus, felejthetetlen élményt. Vajon jót teszünk-e azzal, hogy egy büszke, harcos nép fiainak fizetünk azért, hogy lássuk azt, ami egykor csak az övék volt?

Mi vonzza turisták tömegeit ebbe a két városba? A csillogás? Hogy egy kicsit bepillanthatunk a sztárok világába? Vagy egyszerűen státusszimbólum oda utazni? A két sztárváros dióhéjban.

Magyarország számára a biogáz nemcsak az alapanyagok különleges bősége miatt lehet érdekes, de általa csökkenhetne energiafüggőségünk is. A biogáztermeléssel egyúttal eltüntetjük a környezetszennyező szerves hulladékokat is, aminek egyébként külön költsége lenne. Hogy továbbra is kihasználatlan lehetőség marad, vagy hazánk energiamérlegében számottevő tényező lesz, az egyelőre még nem dőlt el. Dr. Kovács Kornél professzort, a Magyar Biogáz Egyesület elnökét kérdeztük.

„Anélkül eszközlünk bolygó léptékű beavatkozást az ökológiai rendszerekbe, hogy tisztában lennénk az egyes alrendszerekben, s az azok között megvalósuló történésekkel. Ilyen bátorságra csak a tudatlanság jogosíthat fel bennünket! Általánosságban azt az ítéletet is kimondhatjuk, hogy a biomassza elégetésével az ökológiai rendszerek megújulását lehetővé tévő tápanyagot füstöljük el, hogy kielégítsük féktelen energiaéhségünket. Nézetem szerint a biomassza elégetésénél nagyobb csapást még nem mért az ember saját magára, hiszen most rúgja ki maga alól a táplálékpiramis alapköveit .” (Gyulai Iván:  A biomassza dilemma 2009)

A világ egyik természeti csodájának számító Holt-tenger eltűnésével riogatnak az aggódó szakemberek. A tó évente körülbelül 1 méterrel süllyed.