Agya mozivásznán folyamatosan peregnek a képek; újra és újra lejátszva ugyanazt
a jelenetet. Már megtörtént, valós eseményeket dolgoz így fel, bennük elfoglalt
szerepét értelmezi, viselkedését gondolati szinten korrigálja, elképzeli az ezekhez
kapcsolódó kimeneteleket. Főleg a társakra gyakorolt hatását veszi górcső alá.
Kamaszéletének legfontosabb információi ezek, hiszen fel kell építenie, meg kell
határoznia önmagát. A szemét levitele, a leckeírás bosszantó kicsiségnek tűnik a
benne kavargó létfontosságú ügyekhez képest.

Fáradt vagy fásult?
Természetesen a serdülő fiatalnak is lehet, sőt kell feladatokat adni. Talán legjobb
reggel vagy inkább előző este elmondani neki, hogy aznapra milyen megbízást kap,
és esetleg a hazaérésünket megjelölni, mint teljesítési határidőt. Legtöbbjük az
azonnali ugrasztást tűri nehezen. Gyakran érzi fáradtnak magát. Egy bulimentes
hétvégén is képes átaludni a délelőttöt. Tényleg fáradt. Testarányai viharos
gyorsasággal változnak. Belső szerveinek működése nem képes azonnal lépést
tartani ezzel a tempóval. Más kérdés, hogy gyakran önmagát fosztja meg a kiadós
pihenéstől. Mindez a kamaszkor természetes velejárója.
Baj akkor van, ha a cél, a motiváció hiányzik, a tétlenség a jövőkép hiányából fakad.
A tartósan munkanélkülivé váló szülők gyermekei között lehet látni ilyen
mintakövetést. A sorozatos kudarcok után megszűnik a tevékeny, értelmes élet
akarata, már az sem motiválja, amit módjában áll megtenni életminőségének
védelmében. Mintát mutathatunk a saját időbeosztásunkkal is. A kora délutáni órák
még tevékenyen tölthetők: csak azért, mert van valamilyen műsor, nem kell a
képernyő elé ülni. A kikapcsolódás órái este kezdődnek, amikor már nem kell újra
felpörgetni magunkat, és a nap levezetése alvással végződik.

A cikk folytatása a júliusi Képmásban olvasható.