Nyitólap

ElőfizetésHírlevélProgramajánlóArchívumKépeslapküldésMédiaajánlóKapcsolat
2014. április 17. csütörtök - Rudolf napja van Legyen a kepmas.hu a kezdőlapom
Képmások
Jelenlét
Tandem
Tükör
Házitrend
Kimenő
Receptek
Kézműves
Gyerekrendelő
Média a Családért

csaladhalo

Főoldal - Kimenő - Székesfehérpilis meg a paltyánok
Székesfehérpilis meg a paltyánok Létrehozás: 2010. július 05. - 13:06
Czakó Gábor
Székesfehérpilis meg a paltyánok

A Gazdaságkor egyik alapszabálya szerint a szellemi alapjukról leváló dolgok meg akarják semmisíteni eredetüket. E folyamat eredménye nem valami, hanem semmi. Ha emberrel csinálják, akkor gyökértelenítésnek hívjuk.

Akivel elfelejtetik múltját, az nem talál el a jövőbe. Alapvető eszköze a tudatlanítás. Egyrészt a butító oktatás, azaz a követelmény és következmény nélküli családi és iskolai nevelés révén,
másrészt a szórakoztatóipar által, továbbá a nyelv, a múlt, a hagyomány, a régi hősök, szentek, szellemi emberek módszeres pocskondiázása, lejáratása útján.
Az újpogány táltosok dühödten szapulják Szent Istvánt, aki szerintük nem nagy király, hanem véres zsarnok volt. Székesfehérvárral, az ország legjelentősebb középkori városával is bajuk van. Talán tudja a kedves Olvasó, hogy az érvényes királlyá koronázás a magyar jog szerint három föltételnek kellett megfeleljen. Az új uralkodót 1. csakis az esztergomi érseknek 2. kizárólag a Szent Koronával 3. Székesfehérvárott kellett koronáznia. Az utóbbi években számos híradás jelent meg arról, hogy Fehérvár nem a mai helyén volt, hanem a Pilisben, Budakalász közelében. Tudok olyan kutatóról, aki légifölvételek alapján sejthető föld alatti maradványokat máris azonosított fehérvári épületekkel.
Mindettől függetlenül persze lehetett valami a Pilisben is. Például kisebb várak - ki tudja, milyen időkből. Eddig ugyanis egyet sem tártak föl közülük, és mai tudásunk szerint semelyik szóbahozott helyhez nem köthetők jelentős magyar események.
Hanem mit keresett volna egy lovas nép az őserdőben? Miért építette volna oda koronázó városát, ahol nincs víz, s legföljebb egy-két száz ember lakhat szűkösen?
A koronázási ünnepség, törvénylátó nap, vagy országgyűlés befogadására olyan hely kell, ahol elfér - hány ember is? Számoljunk: a király és udvari népe, fő- és alsópapok, nemes urak, a megyék és a királyi városok küldöttei, feleségek, apródok, fegyveres kísérők, szolgák, szekerészek a pincetokkal, a díszruhákkal, edényekkel, miegyébbel, lacikonyhások, orvosok és borbélyok, serfőzők, kovácsok, nyergesek, vagyis különféle nélkülözhetetlen iparosok, kereskedők, mutatványosok, zsebtolvajok, s ne feledjük, helybéliek. Legalább húsz-harmincezer ember hosszas tartózkodására kell gondolnunk, amihez jön kétszer-háromszor annyi ló, igás- és vágóállat stb. A sátorvárosnak tágas tér, a jószágnak hatalmas legelő kell és rengeteg víz - egy lónak, ökörnek kb. napi húsz-harminc liter - a középkori pilisi őserdő az ilyesmiben
szűkölködött. Ahogy ma autóval mászkálunk, őseink lóháton, fogattal, amihez ugyanúgy kell az üzemanyag, a karbantartás. Székesfehérvár környékén kényelmesen elfért a koronázásra sereglett tömeg. A város környékén bőven maradt törököt túlélő, emlékező népesség. Hogyan
lehetnének másként olyan helynevek arrafelé, mint Fehérvárcsurgó? A Pilisben meg semmi ilyesféle?
Miként kerülhetett elő Fehérvárt a székesegyház területén és környékén rengeteg sírlelet? Közel 2000 tetem, továbbá Szt. István szarkofágja, Kálmán király csontjai, rovásírásos gyűrűje, vagy a bolygatatlan III. Béla-Antiochiai Anna-sír? Az újítók régi térképekre hivatkoznak, amelyek Fehérvár mögött hegyeket ábrázolnak. Ám közismert, hogy a hajdani látképek mellől sosem hiányoznak a festői hegyek. A mai "ősmagyar kutatók" zöme a pálosokra hivatkozik, mint "magyar alapítású szerzetesrendre", ráfogván szegényekre, hogy valami pogánykeresztény valláskeveréket követtek, ezért települtek a Pilisbe, az ország "politikai központjába." Nos, ha ez igaz volna, nem létezhettek volna évszázadokon át a római katolikus
egyház részeként. Ha viszont, miként történetük igazolja, valóban hithű keresztények voltak, és ha Fehérvár a Pilisben lett volna, akkor a pálosok semmiképp sem települtek volna oda. Remetékből alakult elmélkedő közösségük kerülte a városokat, mivel nem a külső, hanem a benső hírekre figyelt...
A Nagybecskerekhez tartozó Muzslyán húsz éve egy paltyán pap - bolgár katolikus, akinek őseit a pálosok térítették meg - bentlakást alapított a szórványban élő magyar fiatalok számára, hogy nemzeti kultúrájukat, katolikus vallásukat megőrizhessék. Azóta megtanult magyarul, s egy horvát meg egy szlovén szerzetes is csatlakozott hozzá. Gyümölcséről ismerjük a fát. Újpogány felebarátaink ilyen költséges aprómunkákba sosem bocsátkoznak, pedig éppen a paltyánoktól kellene hitet, magyarságot és pálosságot tanulniok.

Képmáas 2010/7.

vissza
Kapcsolódó cikkek
Megosztás Twitteren
Megosztás facebookon
Megosztás iwiwen
Küldés ismerősnek
Nyomtatási kép
Betüméret növelése
Betüméret csökkentése
Tetszett:

Az utolsó hegycsúcs DVD

Lackfi János

Impresszum|Kapcsolat|Médiaajánlat
© Képmás (2013-09-02)