Eddie Murphy leütötte, Omar Sharif megölelte az „őrült magyart”, Gulyás Kiss Zoltánt

„Egy An-2-es repülő szárnyán ültem, és átszálltam onnan egy helikopterre a Lánchíd felett” – meséli Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőr és kaszkadőrszakértő a 2006-os sikeres Guinness-rekord-kísérletéről azzal a természetességgel, amellyel más egy átlagos munkanapjáról mesél. Majd hozzáteszi: „Nem akarom lehúzni magam, de ha mindent előre kiszámolsz, és fejben is ott vagy, ezek megoldható dolgok ám.” Főleg annak, aki meg akarja oldani, mert imádja a kihívásokat.

Gulyás Kiss Zoltán
Kép: Gulyás Kiss Zoltán / Facebook

Amikor 14 éves korában meghívták a 80 huszár című filmbe, megfordult a fejében, hogy ebből akár életpálya is lehet?

Vagány dolog volt, hogy elhívtak az akkori kaszkadőrök, de nem gondoltam erre. Egy pomázi lovasiskolában lovagoltam, ahol egy tornász srác trükklovagolt, s én egyszer beugrottam a helyére. Pár hónap alatt megtanultam a trükklovaglást, ezzel hívtam fel magamra a figyelmet. Az idősebb kollégák láttak bennem fantáziát, így kerültem a 80 huszárba és a Csillagszemű című filmbe. 1977-et írtunk, az utóbbiban főszereplő is lehettem volna, de a szövegmondás nem ment. A 80 huszárban nem tudom pontosan, hogy látszom-e, csak az biztos, hogy kaptam egy nagy bajuszt, és ezzel elindultam a szakmában. Akkoriban sok történelmi film volt, ma kezdünk visszatalálni hozzájuk.

A filmvilág vonzotta inkább, vagy az adrenalin, amivel a veszélyes akciók járnak?

Inkább az utóbbi, meg akartam mutatni magamnak is! Sokszor magadat a legnehezebb legyőzni.

Gondolom, alap, hogy jó sportoló volt.

Kölyökként úsztam, vízilabdáztam. Emlékszem, egyszer lejött hozzánk a nagyok közül Szívós doktor svédcsavart tanítani. Óriási élmény volt, pedig hullottunk le róla, mint a legyek. Aztán sportgimibe kerültem, ahonnan elmentünk egy lovardába osztálykirándulásra, és én ott ragadtam.

Kellett speciális képzést végeznie a kaszkadőrséghez?

Nem volt ilyen, egymástól lestük el a trükköket. Nagy rang volt, ha egy idősebb elmondta, hogyan nem fog annyira fájni az esés, mert a többség megtartotta titoknak. Mindenki a saját kárán jött rá.

Sokan mozgolódtak akkoriban a szakmában?

Főleg ügyes, sportháttérrel rendelkező fiatalok, középkorúak. Az öttusázók több sportban is otthon voltak, a military-lovasok eltanulták tőlük a vívást. Jöttek az autósok, motorosok is a technikai sportokból. Ma már szakosodás van, emiatt is kell olykor több dublőrt alkalmazni egy szerepre.

Dublőr mindenképp a legjobb kaszkadőrökből lesz?

Az elsődleges, hogy ki tudja a legjobban megcsinálni a feladatot, de ha többen is ugyanolyan jók, akkor abból, aki a legjobban hasonlít a színészre. A kamerák segítségével persze egy villanásra a megfelelő ruhában és parókában bárki hasonlíthat. Beállítástól is függ, valaki magasabbnak vagy alacsonyabbnak néz ki, kevés ruhában nyilván kijön a testalkat, kosztümös filmekben kevésbé. A 80 huszárban például lányok is voltak huszárok.

Akik ma jelentkeznek kaszkadőrnek, mennyire felkészültek arra, ami rájuk vár?

Sok köztük az ügyes, de a mentalitás más, mint régen – tisztelet a kivételnek, akikre nem mondható, hogy a „mai fiatalok”. A többség nem elég férfias, inkább nyafogós, pénzorientált, de ezt a világ hozza magával. A becsületes srácokat ma is a siker motiválja, nem a gázsi, nekik éri meg hosszú távon, mert az kap munkát, akin látod az inspirációt, akiben bízol. A hozzáállás hozza a minőséget.

Milyen korúak járnak az ön által vezetett kaszkadőrképzésre?

Csak alsó korhatár van, ami 18 év. Van 40 feletti diák is – szerintem úgy érdemes elvégezni, hogy pár éven át visszakaphasd, amit belefektettél. A jó példa: a Magyar Passióban Eperjes Károlynak egy 68 éves kollégám volt a dublőre, Szamóca külön őt kérte, mert már a Hídemberben is vele dolgozott. Le kellett gurulnia egy meredek pincelépcsőn, nagyon klasszul megoldotta rutinból, becsületére váljon!

A képzésről
A Magyar Kaszkadőr Akadémia évente indítja kétéves képzését, általában tíz fő feletti létszámmal. „A gyalogos szak adja a legátfogóbb tudást a legtöbb feladattal, a többi – motoros, autós, lovas – szak erre épül, hiszen benne van a verekedés, az eséstechnika, a vizes feladatok, a fegyvertechnika vagy a vívás” – fogalmaz Gulyás Kiss Zoltán, aki a képzést vezeti. „Ezt elsajátítva tudsz lovon vívni, motorról lőni, vízbe ugrató autóból menekülni. Az ugratás, egykerekezés, farolgatás persze a speciálisban van. De biztonságosan kell tudni tartani például a fegyvert is, hogy a forró hüvely ne égessen meg mást. Egymással sosem lövünk szembe, a hatástalan fegyver is lehet veszélyes. Alpintechnikával vagy épp műugrással is foglalkozunk, hogy biztonságosan érkezz a vízbe, amikor nagyot kell placcsannod, mert a szereplőd meghal. Régebben ez »egy életem, egy halálom« jelleggel ment, ma minden betanítunk.”

Önt zavarta valaha, hogy a kaszkadőr helyett a színész neve válik ismertté, övé a dicsőség?

Őszintén mondom: nem. Megvan a magunk szerepe és felelőssége. Egy-egy feladatot nem azért a kaszkadőr végez el, mert biztos, hogy ő az ügyesebb, hanem mert a színész egy drága eszköze a produkciónak, s ha lesz egy monoklija, holnap nem tud forgatni. Morbid, de a kaszkadőr cserélhető.

Kép
Gulyás Kiss Zoltán
Gulyás Kiss Zoltán - Kép: Magyar Kaszkadőr Akadémia

Milyenek testközelből a hírességek, akikkel együtt dolgozhatott?

A tényleg jók, akiknek a művészetük varázsol rangot, általában nem játszanak rá erre, persze van kivétel. Madonna azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy hatalmas testőrökkel vonult mindenhová. Brad Pitt baromi jó színész, de rátett a hype-ra azzal, hogy a set és az öltözője közé felhúzatott egy 500 méteres zárt folyosót. Omar Sharifnak egyszer lehettem a dublőre, ő már egy ölelésével többet ért el, mint mások a nagy felhajtással. James Belushi anno amerikaifocizott, s amikor egy kollégámat kellett felöklelnie – oldalról, egy bokorból nekifutva a Gellért-hegyen –, úgy felborította a srácot, hogy az szinte elájult. Neki sem azért kellett egy másik jelenetben dublőr, mert ügyetlen lett volna… Cserhalmi György vagy Stohl András is meg tudnának csinálni sok mindent, de holnap is kell az arcuk.

Önnek volt komolyabb balesete?

Kétszer fordult elő. Egyszer egy repülőt ugrottam át motorral, miközben az – Veress Zoltán műrepülő Európa-bajnok vezetésével – két rámpa között repült át. Nem volt extrém az ugrás, és a pilótának a manőver sem, csak az volt nehéz, hogy a kettő egyszerre történjen. Ám a felkészüléskor beszakadt alattam a rámpa, egy banális műszaki hiba miatt összevissza törtem magam. De egy évvel később sikerült, és ezzel is Guinness-rekordot döntöttem. 2007-ben pedig a Hajógyári Szigetre bevezető K-híd tetejéről ugrottam a vízbe, de rosszul érkeztem, és eltört a nyaki csigolyám. Összekalapáltak.

Említsük meg azt a mutatványát is, amelyikért az „őrült magyar” becenevet kapta!

A Sárkányszív című mesefilmben volt egy ugrás, amit Zsolna szó szerint mesébe illő várában kellett kivitelezni. A vár tornyából, egy vívásból jó 30 métert zuhanva… Pszichésen volt kemény, mert a várudvar és a torony közé egy 5 méteres résbe tudtuk csak betenni a légzsákot, ami fentről nagyon alattad volt. Azon túl pedig egy szakadék… Ráadásul karddal együtt kellett ugrani. De én akkoriban álmomban is ugráltam, annyira benne voltam az ilyenekben, hogy miután sokan nem vállalták, és odavittek engem, azonnal rábólintottam. Alig hitték el, majd bevittek egy szobába, ott volt hat darab kard. Mondom, mi ez, hatszor kell ugranom? Azt mondják, ja, nem, válassz közülük! (nevet)

Sztárpartnerek
Catherine Zeta-Jones, Ornella Muti, Melanie Griffith, Antonio Banderas, Armand Assante, Dennis Hopper, Dennis Quaid, Rutger Hauer – más nagy nevek mellett velük is dolgozott Gulyás Kiss Zoltán.

A ma kikerülő, frissen végzett kaszkadőröket milyen feladatok találhatják meg?

Úgy szerződünk, hogy a végzés után is fogom a kezüket, azaz próbálom őket munkához juttatni, ehhez persze be kell kerülniük a bizalmamba. A külföldi produkcióknál nagyobb a létszám, így a kereslet is, de ott a magyar kaszkadőrök háttérszereplők, mert a spiccfeladatokra mindenki hozza a megszokott embereit. Ott inkább tanulni lehet – morált, hajtást, felelősséget. A magyar filmekben viszont csak mi vagyunk, azaz itt a jók tényleg esélyt kapnak, hogy megmutassák, mire képesek.

Mennyire érzi tűzközelből a magyar filmszakma fejlődését?

A magyar filmgyártás a háttérszekciók – technika, pirotechnika stb. – tekintetében már bármilyen produkciót képes kiszolgálni. Ma már nem lehet tétovázni egy forgatáson, mint 1980-ban, amikor állam bácsi küldte a pénzt. Ma szigorú keret van, egy forgatási nap legalább 6 nullás összeget visz el. Aki nem veszi fel az ütemet, az lemorzsolódik, aki marad, minőségi csapatot alkot.

Mennyit segít a fejlődésben a technika fejlődése?

Jobb lehetőséget ad a balesetmentességre, jeleneteket tudsz utómunkával megspékelni, eltúlozni. Például, hogy az ember egy pofontól nagyobbat repüljön. Meg kell találni az arányt, de az életszerű mozdulatsorok nem mindig eladhatók, kell a látvány. Minden eszközöm megvan ehhez: dugattyús rántó, légdobbantó, ami eldob, légzsák, amibe beleesel, csörlő, amibe zuhansz, szivacsok…

Ha új megbízás jön, arra specifikusan rá kell edzenie?

Nincs rutinmeló, a mesterem, Sinkó Ákos arra tanított, hogy minden feladat az első. Nemsoká lesz egy olyan – filmcím nélkül mondom –, hogy valaki leugrik a Szabadság-híd tetejéről a Dunába. Egy csörlővel fogjuk megcsinálni, aminek a kábelét utómunkában kiveszik. Otthon bizonyos magasságig le tudom próbálni, hogyan állítsam be a csörlőt, hogy ne a helyszínen kelljen méregetni, mert ha ott elsőre nem elég látványos, az munkaidőt visz el, ami ugye pénz…

Volt olyan feladat, amin még ön is megrökönyödött?

Nem, és ez nem a bátorságom, hanem a rutinom miatt van. Akad néha fura igény, például amikor egy rendező mindenáron a színészektől akarta látni, hogy ül a férfi meg a nő egy autóban, ami az életet jelképezi, és küzdenek egymással, rángatják ide-oda a kormányt. A végén az autónak velük együtt kellett két kerékre állnia. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a tetejét kikötöttem egy mellette lévő teherautóhoz, és annak a súlya két keréken is megtartotta őket.

A híres magyar kreativitás, ugye…

Erről az is beugrik, amikor Eddie Murphy és az Én, a kém stábja érkezett Budapestre. A gigantikus költségvetést mutatja, hogy a Mátyáspincétől világították meg a Lánchíd budai hídfőjét egy olyan speciális lámpával, amelyből Európában csak egy volt. Mi, magyarok olcsóbban is hoztuk volna ezt a hatást. Egyszer csak olyat kért a rendező, ami nem volt lepróbálva: egy lufinak kellett eljutnia A-ból B-be. Az angol speciális effektes megnyugtatta: két hét múlva itt van az eszköz, amellyel meg tudják csinálni. A magyarok meg néztek, hogy de hát, mi most forgatunk! Végül megcsináltuk, „Józsi” jött a fogóval, és már ment is a lufi, ahova kellett. Magyar filmben nincs két hét múlva. Más a mentalitás.

Milyen volt Eddie Murphyvel dolgozni?

A partnere voltam: a budavári sikló szervízlépcsőjén futottam lefelé, ő meg jött a siklóban, és leütött. Óriási biztonsági meeting volt, hogy ki kerülhet hozzá közel, úgyhogy megtisztelve éreztem magam. Négy dublőre volt: egy bunyózott, egy autózott, egy zuhant, egy pedig motorozott helyette.

Gondolom, sokszor ön felel az egész csapat testi épségéért.

A kaszkadőrökért szakértőként mindenképp, de mondjuk egy autós borulásnál, ahol 5-10 métert is csúszhat a jármű, az én felelősségem azt is elmondani, hova állhat a kamera, a stáb, mi az a biztonsági zóna, amelyen belül biztosan nem történik baj. Ha tisztában vagy a fizikával, nagyot nem tévedhetsz, mert a fizika nem hazudik.

Anyagilag mennyire becsülik meg a hivatását?

Szerintem nagyon is! Két-három napos gázsival bőven a létminimum fölött van az ember. Persze nem lehet havi 26 munkanappal számolni, és ahhoz, hogy hosszú távon is megérje, el kell jutnod egy szintre. Hiába kiemelkedően ügyes valaki, ha nem megbízható, ha nem pontos. Fontos az emberi oldal, a bizalom, az őszinteség, a korrektség – ha valami hiányzik, elveszítjük az illetőt, hiszen mi egymástól függünk szakmailag és egészségileg is. Aki emberileg nem oké, azt nem hívják, ám akit befogad a szakma, az akár egy életen át kaphatja a megbízásokat, akárcsak Szamóca dublőre.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti