A gyümölcsfa az új gyep – Klímaváltozás a kerítésen belül

Szinte minden nyáron olvashatunk arról, hogy az erdőtüzek egyre gyakoribbak, a tavak, a folyók vízállása rendre alacsonyabb, a fúrt kutak kiszáradnak, a mezőgazdaság vízhiánnyal küzd. Mindez a kiskertekben is érezhető, megoldást pedig – lévén a vízkészlet véges – a folyamatos öntözés sem jelent. „A természetben minden mindennel összefügg. A legfontosabb például, hogy a kertekben keletkező szerves anyagot helyben tartsuk. Mindegy, hogy komposztként vagy talajtakaróként használjuk fel, a lényeg, hogy ne küldjük el zacskózva még a diólevelet se” – mondja dr. Divéky-Ertsey Anna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Tanszékének docense. 

A talaj takarása és minőségének javítása azért kulcskérdés, mert a jobb szerkezetű, magas szervesanyag-tartalmú termőközeg jobb vízmegtartó képességgel bír, általa a növények is később kezdenek el lankadni, száradni. 

A talajjavítás legkézenfekvőbb eszköze a komposztálás, ami akár úgy is történhet, hogy a szerves anyagokat – például az őszi leveleket – a növények tövéhez juttatjuk ki, oda dolgozzuk be. 

Ezzel kapcsolatban rengeteg a tévhit, sokan például azt gondolják, hogy a tuják és az örökzöldek nyesedékeit ilyen célra nem lehet használni, pedig ez nem így van, takarható velük akár a tujasor vagy a sövénysor töve is. Mivel egyszerre csak kis mennyiséget használunk belőlük, a kémhatást sem tolják el savas irányba, a növényeknek viszont segítenek.

Agroerdészetek  

A mulcsolás mellett divatba jönnek az olyan módszerek is, mint az agroerdészet. Ezek a rendszerek világszerte terjednek, a mediterrán térségben például gyakori, hogy az olívaültetvények vagy narancsligetek sávjában gabonát vagy egyéb növényeket termesztenek. Magyarországon is van ennek hagyománya az alföldi szőlőkben, ahol a sorközben például rozs vetésével próbálták megelőzni, hogy a homokot elvigye a szél. 
„Ez a módszer a kiskertekben is használható, de másképp, ott az árnyékolást lehet megoldani gyümölcsfákkal. A városokban pláne az jelentheti a jövőt, ha a lombkorona minél összefüggőbb. Ilyenkor jobb lesz a páraképződés, a hajnali harmatképződés, a fák megszűrik a nyári napsütést, összességében kiegyenlítettebb lesz a kert klímája. Ha ez adott, akkor a magasabbra felnyírt lombkorona alatt bátran lehet kertészkedni, remekül megterem ott a cukkini, a zöldbab, a sóska és a paradicsom, de akár az eper és a csicsóka is” – mondja szakértőnk.

Mivel a gyümölcsfák nem szeretik, ha a gyökerükhöz közel ásunk, ilyen területeken a legjobb magaságyást vagy kiemelt ágyást használni.  

Kép

Kép forrása: Profimedia – Red Dot

Gyümölcsöt, de mit?  

A gyümölcsfák telepítését alaposan át kell gondolni, nemcsak a vízigényt és a melegtűrést nézve, hanem a növényvédelmet is. Az őszibarack és a kajszi kiskerti termesztése például komoly kihívás, ezeket rengeteg gombás betegség és kártevő fenyegeti. Náluk egyszerűbb választás az alma és a körte, amelyeket egészen a fagyokig el lehet ültetni. A telepítés évében fontos őket rendszeresen öntözni, de később már nem kell. A hagyományos gyümölcsök mellett érdemes gondolkodni olyan fajokban is, mint a füge, az olíva, a kivi, a gránátalma és a pisztácia, amelyek ma már teremnek Magyarországon is.  

Bővülhet a veteményes  

Érkezhetnek a kertekbe olyan növények is, mint például a batáta, más néven édesburgonya (ezt palántáról érdemes ültetni), aminek nagy előnye, hogy jobban bírja a szárazságot, mint a vízigényes burgonya. Persze a hagyományosan termesztett zöldségfajokat sem kell elengedni, kis odafigyeléssel meg lehet termelni a paprikát és a paradicsomot, a sütőtököt, a gyökérzöldségeket, a hagymaféléket, a levélzöldségeket és a salátákat. A padlizsán a szárazságot is remekül bírja, lévén nem túl nedvdús, levelei is szőrözöttek. 
Az egyes zöldségekből érdemes azokat választani, amelyek rövid tenyészidejűek. Például a nyár közepétől érő paradicsom sokkal víztakarékosabban nevelhető, mint azok, amelyek csak szeptemberre érnek be. Ráadásul, ha letermettek, utánuk még ültethetünk mást is, például szintén rövid tenyészidejű cukorborsót vagy zöldbabot, őszi retket.  

Öntözni, de hogyan?  

A kiskertekből az öntözést teljesen mellőzni nem lehet, de észszerűsíteni igen. 

A lágy esővizet például érdemes gyűjteni, amihez elég hordókat helyezni az ereszcsatornákhoz.

Beszerezhetőek akár köbméteres tartályok is, amelyek egy-egy esős napon hamar megtelhetnek, ha a vizet átszivattyúzzuk beléjük a hordókból. Ha a házon napelem is van, ez plusz energiát sem igényel. Ha az ilyen tartályokat a talajba is le tudjuk ásatni, akkor már télen is elkezdhetjük az esővíz gyűjtését.

„Akármivel öntözzünk is, a locsolás időpontjára mindig figyelni kell: a legjobb, ha azt késő estére vagy hajnalra időzítjük, akár öntözőkomputer segítségével is. A mindennapos öntözést célszerű kerülni, az ugyanis nem készteti a növényeket arra, hogy mélyebbre hatoljanak, így hatékonyabb gyökereket fejlesszenek. Az öntözési módszerek közül a legjobb a csepegtetés, főleg, ha olyan csövet szerzünk be, ami talajba fektethető” – mondja Divéky-Ertsey Anna. Ez azért előnyös, mert lassú, csökkenti a párolgás mértékét, kíméli a talaj szerkezetét. Fáknál praktikus lehet öntözőzsákokat is beszerezni, azokkal lassan, szivárogtatva lehet öntözni a friss telepítésű csemetéket.  

A gyomok is segítenek  

A vízgazdálkodást az is segíti, ha a veteményesben a sorok közé visszaszórjuk a kihúzgált gyomokat – feltéve, hogy nem virágoznak és nincsenek magszárban „Nagy melegben és tűző napnál még az sem biztos, hogy a veteményest érdemes gyomlálni.” 

„A gyomnövények ugyanis egyfajta takarást adnak, párásabb mikroklímát biztosítanak. Ha ez hiányzik, akkor a zöldségeket és a talajt direkt módon éri a tűző nap, aminek hatására beindul a párolgás, a növények pedig vesztenek nedvességtartalmukból” – emeli ki szakértőnk. 

Érdemes tudni azt is, hogy vízgazdálkodás szempontjából a palántázásnál praktikusabb a helybe vetés, akkor ugyanis a növény egyből igazodni tud a környezeti viszonyokhoz, szárazságtűrőbb lesz. Másrészt a palánták kiültetésekor a gyökerek óhatatlanul is sérülnek, mindenképp locsolni kell őket egészen addig, amíg meg nem erősödnek. Viszont ezzel szintén csak „elkényelmesítjük” őket, kevésbé lesznek strapabírók. 

Sokoldalú nyesedék  

A kiskerteket azzal is fenntarthatóbbá tehetjük, ha szakítunk a fűnyírás megszokott gyakorlatával. Míg például tavasszal célszerű összegyűjteni a zöld és nagyon friss füvet, addig később jobb a gyepen hagyni a lenyírt fűszálakat. „Ilyenkor a nyesedék kiválóan takarja a füvet, segíti megelőzni a kiégést, kikopaszodást. Ha olyan területünk van, amit valami miatt föl kellett ásni – például öntözőrendszer telepítése miatt –, akkor oda sem kell fűmagot szórni, elég betakarni azzal a friss fűnyesedékkel, amit a kertben levágtunk. Ha így teszünk, akkor az a rész nagyjából két hét után elkezd bezöldülni, utána csak nyírni kell. Ez azért van így, mert a talaj magas fű- és gyommagkészlettel rendelkezik, a lenyírt fű is tartalmaz magot” – emeli ki szakértőnk. 

Érdemes fölhagyni a gyep öntözésével is, aminél kevés pazarlóbb dolog létezik. Ehelyett jobb arra törekedni, hogy a zöldterületet ne csak fűfélék alkossák, hanem egyéb fajok is – ez nem nehéz, lévén az ilyen társulások kialakításához csak arra van szükség, hogy ne távolítsuk el azokat a növényeket, amelyeket gyomnak tartunk. A pitypangot például sokan próbálják száműzni, pedig az egyik leghasznosabb növény. 

Kiváló hatással van a talaj szerkezetére, vízmegkötő képességére, remek mézelő, leveléből készülhet saláta is. Hatalmas előny, hogy gyorsan újrasarjad, elég hozzá minimális eső, és már ki is hajt. 

A gyep egyes területeire kerülhetnek olyan kúszó örökzöldek is, amelyek bírják a szárazságot. Jók a mediterrán fűszernövények is – például a levendula, a tárkony, a rozmaring, a kakukkfű és az oregánó –, amelyeket szintén lehet napos helyre ültetni. Ezek a fajok ugyancsak segíthetik, hogy kertünk még ősszel is jól mutasson. 

Geotextil helyett szalma?  

A geotextil praktikus megoldásnak tűnik, de akármennyire jó minőségű, nem enged át elég nedvességet, ráadásul rossz szerkezetű, száraz talajt hagy maga után. Emiatt ősszel annak is érdemes felszednie, aki amúgy ragaszkodik hozzá. A zöldségeskert talajtakarására a legjobb szalmát használni, az ugyanis nem csak a kiszáradástól véd. 
„A kalászosok szalmájából olyan anyagok oldódnak ki, amelyeknek enyhe csírázásgátló hatásuk van. Emiatt a gyomnövények nemcsak fényhez nem jutnak, hanem rosszabbul is csíráznak. A szezon után a szalmát a talajba is be lehet forgatni, annak szerkezetét, vízmegkötő képességét is kiválóan javítja” – mondja Divéky-Ertsey Anna. Érdemes figyelni arra is, hogy szezon végén a veteményesből a növények gyökerét se húzzuk ki, hanem hagyjuk őket a helyükön – pláne, ha hüvelyesekről van szó, amelyek a nitrogénmegkötő baktériumokkal élnek szimbiózisban.  

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.