„A mozgásban levő hegy jött utánuk” – Kis magyar földrengéstörténet Savariától Oroszlányig

Kecskemét, Berhida, Dunaharaszti. Csak néhány település, ahol Magyarországon az elmúlt évszázadok, évtizedek során megmozdult a föld. Az ország történetének eddigi legerősebb földrengése Mária Terézia uralkodása idején Komáromban volt, a katasztrófában több mint hatvanan vesztették életüket. Sokan máig sem felejtik az 1985 augusztusában bekövetkezett berhidai földrengést, amely a Balatonnál nyaralók tömegeit ébresztette álmukból.

kecskeméti földrengés
Fotó: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum-Károssy Csaba

A kecskeméti zsinagóga az 1911. július 8-i földrengés után

Megmozdult a föld Savariában

Az általunk ismert legrégebbi hazai földrengés Avitus uralkodása idején (Kr. e. 455-456) történt Savariában (a mai Szombathely), kipattanása pontos idejét csak 1998-ban sikerült meghatározni: Kr. e. 456-ban, szeptember 7-én pusztíthatott a rengés.
„Még csak néhány napja élt a városban, amikor az Asturis pusztulása miatt tartott háromnapos ájtatosság utolsó estéjén szokatlan hevességű földrengés rázta meg a helységet, olyan erejű, hogy a falak között tanyázó rugi (germán – a szerk.) katonaság körében pánik tört ki. Félelmükben kitódultak a városkapun, és azt hívén, ellenség tört rájuk, a sötétben még egymást is kaszabolták” – olvasható a Szent Szeverin korai keresztény szerzetes életéről szóló munkában.

A rengés Szombathelyen valószínűleg nem volt katasztrofális, erre utaló nyomokat ugyanis sem a városban, sem az annak környezetében lezajlott geológiai feltárások során nem találtak. Ennek oka, hogy Savariát Attila hadai 454-ben elfoglalták, és a város fokozatosan lepusztult. Az emberek a régi városfalakhoz ragasztott kunyhókban laktak, helyreállításra nem volt mód. A rengés pusztítása így valószínűleg nem volt látványos.

Az ország történetének eddigi legerősebb, a Richter skála szerinti 6,3-as földrengése Mária Terézia uralkodása idején, 1763-ban Komáromban pattant ki. A város harmada elpusztult, 63-an meghaltak, 120-nál több volt a sebesült.

Ezelőtt a lakosság jóformán nem is tudta, mi ez a rejtélyes természeti jelenség. Mária Terézia utasítására részletesen összeírták a károkat, a legnagyobb pusztítást a Duna bal partján tapasztalták. A rengés erősségéhez képest kevés volt a kár és az áldozat a sövény- vagy paticsfalú építkezési módszerek miatt: a kor szokásainak megfelelően fűzfaágakat vertek le a földbe félméterenként, ezeket vesszővel összefűzték, majd agyagos sárral betapasztották. A kémények is lefelé szélesedtek.

Ágyúdörgésnek hitték

A móri Lamberg-kastély órája 6 óra 10 perckor megállt. Morajlás, zúgás, földből feltörő recsegés hallatszott. Sokan megesküdtek volna rá, hogy az előző évi győri csata – a napóleoni háborúk egyetlen ütközete, amely a Magyar Királyság területén zajlott – ágyúdörgését hallották újra. Fényjelenségek is kísérték az eseményeket. A Csóka-hegyről hazatérő jobbágyok zúgást hallottak, és úgy látták, „a mozgásban levő hegy jött utánuk”.

A Balaton északkeleti része és Komárom között húzódó Móri-árok az ország egyik szeizmikusan legaktívabb területe. Nem véletlen, hogy 1810. január 14-én éppen Mórnál pattant ki az a jelentős károkat okozó földrengés, amit éreztek Pesten, Pozsonyban és Bécsben is. A móri rengésről tudományos tanulmány is született: Kitaibel Pál botanikus és Tomcsányi Ádám természettudós munkája az első olyan írás a világon, amely egy rengés okait és hatását tudományos módszerekkel kutatta.
A földrengéskor Mór legmagasabb pontján tartózkodott a bodajki jegyző, aki így számolt be az átélt élményekről:
„Elsőbben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten látott inogni, majd ezen mozgás ismét függőleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott. Mindez még semmi kárt nem okozott, de azután a rögtön erősödő földmozgásra az épületek előtte összeroskadtak.”

A nagy rengést több mint ezer kis utórengés követte, ami a „móri földrengés raj” elnevezéssel vonult be a szakirodalomba. Ilyet Magyarországon azóta sem észleltek.

Megnövekedett vízhozam a Rudas Gyógyfürdőben

A 20. század elején, 1911. július 8-án éjjel Kecskemét határában keletkezett földrengés. Éjjel történt, ennek ellenére haláleset nem volt, épületek nem dőltek össze, de több mint 1200 lakóház megsérült, és erősen megrongálódott a belvárosi zsinagóga kupolája is.

Kép
Kecskemét földrengés
Fotó: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum-Károssy Csaba

A kecskeméti zsinagóga a földrengést követően

1925. január 31-én reggel 8 óra 5 perckor Egerben pattant ki hasonló természeti katasztrófa, amely súlyos épületkárokat okozott a városban, de még inkább Ostoroson, ahol az épületek és barlanglakások falai és a mennyezetek erősen megrepedeztek, tűzfalak, oromfalak vagy azok felső részei és a kémények ledőltek vagy megsérültek. A templom északi mellékhajójának mennyezete leszakadt. A község 406 épületéből csak nyolc maradt sértetlen. Nem történt haláleset, sőt még súlyos sérülés sem, pedig sok kémény leomlott. A korabeli felmérés a károkat 7 milliárd koronára becsülte Ostoroson, és 16 milliárd koronára Egerben. (Akkoriban egy kiló kenyér 6000 koronába került.)

Dunaharasztiban 1956. január 12-én 6 óra 46 perckor rengett meg a föld. Szemtanúk visszaemlékezése szerint először egy mély morajlást lehetett hallani, majd pillanatnyi csend után az utak felszíne elkezdett mozogni, a fák és oszlopok ide-oda himbálóztak, a házak recsegtek-ropogtak. Több mint 3 ezer épület megsérült, néhány haláleset és sebesülés is történt. A rengés Budapesten is okozott károkat, elsősorban Soroksáron.

Budán, a Rudas Gyógyfürdő forrásaiban a vízhozamok a rengés után közvetlenül megnövekedtek, majd fokozatosan a földrengést megelőző érték alá csökkentek.

Álmukból ébresztette a nyaralókat

1985. augusztus 15-én kora reggel a Balatonnál nyaralók tömegei ébredtek földrengésre, ugyanis a strandszezon az augusztus 20-i ünnepség előtt éppen csúcsra járt. Köztük voltak a szüleim is, akik egyetemistaként épp Balatonaligán, az apai nagyszüleimnél voltak látogatóban. „Olyan volt, mintha zongoráznának a tetőn, csörömpöltek az edények, libegett a lámpa a plafonon.” A család kifutott a házból, s amikor kiértek, apa, ahogy mesélte, felnézett a szomszéd házra, amelynek hosszú kéménye először jobbra-balra imbolygott, majd ledőlt. Az egész mindössze 15-20 másodpercig tartott.

A 6 óra 29 perckor kipattant 4,9 es erősségű rengés elsősorban a Veszprém megyei Peremartonban és Berhidán okozott épületkárokat: több mint 70 épületet le is kellett bontani. A Balaton-környéki településeken is keletkeztek épületsérülések, személyi sérülés viszont szinte sehol nem történt, de nagy volt az anyagi kár.

Még a siófoki kórházban is repedeztek a falak, hullottak a csempék, ezért a betegeket fél napra kiköltöztették az udvarra. A keleti megyék kivételével szinte az egész országban lehetett érezni, ahogy megmozdult a föld.

Családi legendáriumunk szerint Balatonakarattyától Berhidáig azt beszélték, hogy „furcsamód” a boltokban mindenhol az italpolcok, a drága szeszes italok, konyakok dőltek le. A kiérkező kárfelmérők szerint a polcok úgy feküdtek a földön, hogy azt biztosan nem a földrengés okozhatta, de persze nem tudtak kit felelősségre vonni…

Egymillió ember érezte az oroszlányi rengést

2011. január 29-én este az alábbi hírt adta ki a Szeizmológiai Obszervatórium: „4,5-ös erősségű földrengés rázta meg hazánkat szombat este 18 óra 42 perckor. A rengés epicentruma Oroszlány közelében volt, mintegy 10 kilométeres mélységben. A földmozgás észlelhető volt több dunántúli nagyvárosban: Budapesten, Székesfehérváron, Veszprémben, Győrött, Pécsett, sőt a Felvidéken is. Az épületekben az első beszámolók szerint csak kisebb károk keletkeztek, személyi sérülés nem történt.”

A főrengést becslések szerint mintegy egymillió ember érezte, nagyon sokan megijedtek. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz is rengeteg kárbejelentés és érdeklődő telefon érkezett. „Oroszlányban a szombati földrengés alatt több tucat ember gyűlt össze az utcákon. Az emberek megijedtek, és kimenekültek házaikból. A rezgés körülbelül 10-15 másodpercig tartott, a lakásokban lepotyogtak a tárgyak. Az eset után néhány percig nem volt áram a településen, és a telefonvonalak sem működtek.”

Budapesten a beszámolók szerint csak kisebb károk keletkeztek: panelépületekből jeleztek falrepedéseket és vakolatomlást. Még az éjszaka átvizsgálták a fővárosi hidakat és aluljárókat. Részletek néhány beszámolóból:

„Budapest, VII. kerület, Rózsák tere. Saroklakásban lakunk.

Olyan volt, mintha mindkét utcafronti falat megnyomta volna valami iszonyatos erővel, közben az ablakok mozogtak, mi pedig mintha egy hajón ültünk volna, amit megdob egy hullám.

Az egész pár másodperc volt. Fel tudtunk ugrani a székekből, és oda tudtunk menni az ablakhoz, illetve az ajtóhoz, ez maximum 2-3 másodperc, de az érzés olyan volt, mintha nem akarna véget érni. "

„A 13. kerületben is lehetett érezni. Kicsit ringott az ágy alattam, aztán továbbgörgött a lakáson, és a tévé nyekkent egy kicsit. Gyerekem a másik szobában nem érzékelte.”

Érdekesség, hogy az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben 20 méter mély kráter keletkezett, egy út el is tűnt, a föld nagy része bányatóba került. Az oroszlányihoz hasonló méretű földrengés 20-30 évente várható hazánkban.

Források:

 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti