Két és fél éves kora óta mászik, mínusz 29 fokban is versenyzett már – junior világbajnok jégmászónk, Seregi Ernő Róbert

Tizenkilenc éves, 14 másodperc alatt mászik meg egy jégfalat, csákánnyal és hágóvassal. A miskolci Seregi Ernő Róbert a finnországi Ouluban néhány héttel ezelőtt a jégmászás junior világbajnoka lett – ilyen még sohasem történt a sportág magyarországi történetében. Ernő már két és fél évesen sziklát mászott, és mint mondja, a jégmászó versenyek után most arra vágyik, hogy visszatérhessen a természetbe, a sziklákra. Jelenleg Franciaországban, Chambéry városában tanul, az Alpok lábainál fekvő egyetemi campus udvarán, órák közti szünetben beszélgettünk vele az online térben.

Seregi Ernő Róbert jégmászó
Seregi Ernő Róbert jégmászó – Fotó: Robert Hendriksen

Miskolcon nőttél fel, ott végezted a gimnáziumot, de ma már egyetemre jársz.

Igen, jelenleg Franciaországban élek, elsőéves vagyok az egyetemen, alkalmazott nyelvhasználatot tanulok a kereskedelemben angolul és franciául.

Menjünk vissza az időben: hogyan lesz valakiből Magyarországon jégmászó?

A jégmászásnak meglepően nagy hagyománya van Magyarországon: már a ’90-es évektől szerveztek jégmászó versenyeket, ezek nagyon kezdetlegesek voltak, de aztán országos, majd nemzetközi kupává nőtték ki magukat. Én lényegében a felsőhámori sziklafalon nőttem fel, ott laktam mellette, Alsóhámorban. Mindkét szülőm mászó volt, a mai napig másznak, ők indítottak el a sziklamászás irányába egészen kicsiként.

Hány évesen másztál először?

Két és fél éves lehettem. Később nagyon sok más sportot, hobbit kipróbáltam, s 2018 környékén találtam vissza a mászáshoz, akkor újra komolyabban edzettem, és elkezdtem versenyezni is a Magyar Kupában. Később édesapám úgy gondolta, elég érett vagyok ahhoz, hogy bevezessen az alpinizmusba, a hegyi mozgásba, így kezdtem el jeget mászni. Először Szlovákiába, a Magas-Tátrába jártunk ki, ahol sok időt töltöttem a technika elsajátításával. 2021 februárjában volt egy világkupa Oroszországban, amelyen nagyon kevesen vettek részt, mivel a Covid közepén senki nem tudott utazni. Megkereste a szövetségemet, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget a Nemzeti Föderáció – amely összefogja a versenyeket és az összes olyan klubot, akik részt vesznek a jégmászásban –, hogy indítsanak egy magyar versenyzőt, hiszen magyar sportoló utoljára a kétezres évek elején indult nemzetközi versenyeken. Az egyik régi miskolci mászó, aki a szövetségnél dolgozott, megkérdezte, lenne-e kedvem indulni.

Én pedig nagyon szeretek utazni, világot látni, és amikor jött ez a lehetőség, a járvány miatt már negyedik hónapja a szobámban ültem, úgyhogy azonnal igent mondtam.

Oroszországban valami csoda folytán bejutottam a középdöntőbe, így nyolc csodálatos napot tölthettem Kirov városában. Elképesztő élményekkel gazdagodtam! Ott eldöntöttem, ha másért nem, azért, hogy utazni tudjak, folytatni szeretném. Aztán persze a sportba is beleszerettem.

Kép
jégmászó
Fotók: Robert Hendriksen

Február végén Finnországban junior világbajnok lettél, gyorsmászásban aranyat, míg nehézségi mászásban ezüstérmet nyertél. Melyik áll közelebb hozzád?

Muszáj különválasztani ennek a sportnak a két ágát, noha sok mindenben megegyeznek. A gyorsmászás egy 10-15 méteres úton, jégfalon történik. A rajtnál van egy kis matrac, amit, ha elhagysz, és már nem terheled, onnantól mérik az idődet. Az idő akkor zárul, amikor egy fent elhelyezett gombot megérintesz, illetve megütsz a csákánnyal. A nehézséginél a mozdulatok nehezek, mert a fal általában többféle szögben áthajlik. Azt szoktuk mondani, sokszor olyan, mintha plafonon másznál. Itt mesterséges fogásokon kapaszkodunk, ezek fémből, kőből, illetve műanyagból készülnek, csákányt és hágóvasat használunk. Olyan technikákat tudunk alkalmazni, amelyeket egy normál falon vagy sziklán nem lehetne. Például a karunk köré tekerjük a lábunkat, hogy ne kelljen a levegőben lógnunk. Ha választani kell, a nehézségi mászás áll közelebb hozzám. Alapvetően szikla- és hegymászó vagyok, sosem cserélném el azokat a napokat, amiket a természetben tölthetek, mondjuk, egy versenynapra. A gyorsmászás nekem csak szórakozás valójában, nincs lehetőségem komolyabban edzeni rá.

Gyorsmászásban lettél első. 14:47 alatt teljesítetted a pályát, ez 14 perc 47 másodperc?

Nem, ez 14 másodperc, 47 század másodperc, ezalatt haladtam 10-12 métert.

Nem számítottam aranyéremre, meglepődtem, hogy így alakult. Olyan, mintha százméteres síkfutás lenne, csak vertikálisan. Van egy kiindulópont és egy célpont, a földről indulsz, és érintened kell a topot. Kötéllel vagyunk bekötve, ezzel biztosítanak arra az esetre, ha kiesnénk az úton, ami azért előfordul, mert a jég törik. Így viszont nem a földig esünk, hanem megfog minket a kötél, amit a másik oldalon valaki tart. A nehézségi mászás hosszabb idő, az időlimitre megy. Az időlimit alapján kapsz pontot attól függően, hány fogást érintesz, és hány biztonsági pontot akasztasz be, ugyanis viszed magaddal a kötelet. A döntőben hét percet kaptunk az út teljesítésére.

Mekkora kihívást jelentett a hideg?

Én nem vagyok hozzászokva ehhez a fajta száraz hideghez. A leghidegebb reggel Ouluban mínusz 19 fokos volt, de Oroszországban versenyeztem már mínusz 29 fokban is. Nehéz, nagyon be kell melegíteni, ám idén sikerült kialakítanom egy olyan bemelegítési tervet, amely működik. Ennek a nagy része futásból és kardiovaszkuláris gyakorlatokból áll, amelyek bemelegítik a testet. Ha ezt a belső testhőmérsékletedet meg tudod tartani, komoly bajod nem eshet.

Miből áll az edzésprogramod?

Sziklára és sportmászásra edzem. Egy helyi mászóteremben a versenyek előtt heti hat napot készültem délutánonként. Ilyenkor sokat erősítek: húzódzkodom, mellizmot, bicepszet, hátat erősítek. Ami nagyon érdekes, az az ujjerő, mert az ujjnak is lehet ereje. Egyre kisebb peremeken lógunk, akár egy karral is, illetve ahhoz, hogy például egy áthajló falnál az ember fenntartsa magát, nagyon nagy törzserő kell. A kardió is nagyon fontos, mert ahogy a legtöbb sporthoz, ehhez is jó szívműködés szükséges.

Sokat biciklizem, amióta kiköltöztem, csak bringával és gyalog közlekedem. Majdnem minden nap tíz kilométert tekerek.

Említetted, hogy nálunk nagy hagyománya van a jégmászásnak. Vannak profi jégmászók, akik ebből meg is tudnak élni?

Szerintem a világon nincs olyan ember, aki ebből meg tud élni, illetve azért ismerek néhányat. Magyarországon a mászásból nehéz megélni, mindenkinek van munkája mellette. Vannak szponzorok, de azért nem egyszerű dologról beszélünk. Én teljesen kedvtelésből csinálom, csak az utazásokhoz kapok támogatást, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség segítségével tudok versenyezni. Profi mászóink vannak egyébként, például a korábbi generációból Himer József (a Hámori Szikla- és Jégmászó Sportegyesület elnöke – a szerk.), aki nagyon sokáig állandó meghívottja volt a Jégmászó Világtalálkozóknak. Sokan értek el komoly szintre a jégmászásban, és a szint állandóan emelkedik, ahogy egyre jobb technikák, eszközök jelennek meg, és egyre több új helyszínt fedeznek fel. Ettől függetlenül az, hogy valaki a ‘80-as, ‘90-es években versenyeket tudott nyerni Szlovákiában vagy a régióban, ugyanakkora eredmény, mint az én aranyam vagy ezüstöm, ha nem nagyobb.

Mit jelent neked a junior világbajnoki cím?

Nem vagyok teljesítményorientált ember. Sokkal jobban örülök annak, hogy számomra értékelhető módon sikerült másznom. Most először vagyok talán elégedett azzal, ahogy másztam. Ezzel együtt nagyon jó érzés az arany- meg az ezüstérem, illetve az összetett ezüstérem is remek dolog. Nem nagyon volt még az országban hasonló U21-es korosztályban. A dobogón állni hatalmas élmény, ilyenben még nem igazán volt részem!

Kép
magyar jégmászó
Fotók: Seregi Ernő, Robert Hendriksen

Nem egyedüli magyarként voltál kint...

Először járt kint csapatunk, hárman voltunk két budapesti fiúval. Ők testvérpár, Karminás Bence Regő és Karminás Zsombor Mór. Tavaly egy országos versenyen fedeztük fel őket, a családot pedig már régóta ismertem. Annyira szeretném, ha ők is több szót kapnának, nagyon-nagyon ügyesek, végtelenül jó adottságaik vannak, rendkívül elhivatottak.

Nekik köszönhetően végre nem éreztem magam egyedül a versenyen – az idei szezonnak ez a csapat volt a legnagyobb eredménye!

Ha egy gyerek, egy fiatal ki szeretné próbálni a jégmászást, hogyan kezdjen bele?

Nálunk jelenleg tudtommal csak a Hámori-Sziklán lehet engedéllyel jeget mászni, illetve ennek egy szakágát, a drytoolingot gyakorolni. Sziklamászással kell kezdeni, ez mindennek az alapja. Először Budapesten érdemes a mászótermekbe elmenni, aztán szakemberekkel el lehet indulni egy sziklára. Sok egyesület tart téli alpesi tanfolyamokat, nekünk várhatóan május elején lesz egy versenyünk Miskolcon, ahová bárki eljöhet.

Sokan azért nem választják ezt a sportot, mert félnek a magasságtól, a balesetektől. Te sosem félsz?

Nálam ez nem alakult ki. Ha egy kétéves gyereket felraksz egy sziklára, ő valószínűleg még nem fél. Én ehhez hozzászoktam, sosem féltem a magasságtól. Van egy barátom, aki nagyon fél tőle, de elvittem mászni, és mondta, hogy ha a sziklán áll, nem fél, nem érzi a magasságot. Ott másra koncentrál az ember, más ösztönök mozognak benne. Ha valaki nagyon fél, és le akarja küzdeni, érdemes a mászással kezdeni, ez jó irányadó sport lehet. Bátran mondhatom, ez legyőzhető félelem!

Gyakran gondolják a laikusok azt is, hogy ez nagyon veszélyes, rossz esetben akár halállal is végződhet, de amit mi versenyen csinálunk, az egyáltalán nem az, ott kizárt, hogy valaki leessen, súlyos sérülést szenvedjen.

Mindig ki vagyunk biztosítva. Én sokkal inkább érzek veszélyt kerékpározás közben, mint akkor, amikor edzem vagy versenyzem. Láttam már sérülést, de nekem még nem volt komolyabb. Ha valaki betartja a szabályokat, és ismeri a határait, amelyeket feszegetni lehet és kell is, de nem veszélyesen, az le tud élni egy mászóéletet úgy, hogy nem esik baja. Mostanában szenvedek kicsit a nyakammal meg a vállammal, de sokat nyújtunk, mobilitási gyakorlatokat végzünk, figyelünk a regenerációra. A mászás nem veszélytelen, de nem is végtelenül veszélyes dolog.

Versenyzel még az idén?

A nemzetközi szezon lezárult, de tavasszal még visszatérek Magyarországra, illetve Franciaországban is várható verseny. Most egy kicsit le szeretném rakni a csákányt és a hágóvasat, szeretnék újra sziklára járni, visszatérni a természetbe.

Bővebb információk, programok a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség Facebook-oldalán.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti