„Nem értem, miért kellett izmozni egymással” – messzire vezetnek az Árpád hídon történt gázolás tanulságai

Miért száguldozik valaki szórakozásból késő éjjel Budapesten? Hogyan próbál a gyorshajtók és az illegális gyorsulási versenyek ellen fellépni a rendőrség? Mit lehet tenni a katasztrofális hazai baleseti statisztikák ellen? Csak néhány kérdés, amely felmerül a július 1-jei Árpád hídon történt tragédia után. Szombatra virradóra egy Mercedes gázolt biciklist a fővárosban. A 26 éves fiatal a kórházban életét vesztette.  

Fotó: MTI
Budapest, 2023. július 1. Ütközésben összeroncsolódott személygépkocsik az Árpád hídon.
Eddig tisztázatlan körülmények között egy személyautó elütött egy kerékpárost,
majd összeütközött egy másik autóval. A balesetben többen megsérültek, egy férfi a kórházban meghalt.
MTI/Mihádák Zoltán

RACE-001 rendszámú Mercedes gázolt

Július elsején éjjel egy 26 éves fiatal tartott hazafelé biciklivel az Árpád hídon Pest irányából Buda felé. A baleset pillanatok alatt történt. Egy RACE-001 rendszámú autó a megengedett 70-nél jóval nagyobb, 130–150 km/h sebességgel hajtott a hídon. Az 50 milliós Mercedes sofőrje elvesztette uralmát az autó felett, többször megpördült, és átszakítva a szalagkorlátot elütötte a biciklist. Ezután a kocsi nem állt meg, hanem tovább csúszott, és nekiütközött egy másik autónak.  

Egyesek úgy vélik, a két jármű, a Mercedes és a BMW versenyzett egymással. A biciklis olyan súlyos állapotba került, hogy a kórházban életét vesztette, a két sofőr is súlyos sérüléseket szenvedett. A rendőrségtől úgy tudjuk, a hét elejéig még nem hallgatták ki őket.

Az eset után halálos közúti baleset gondatlan okozása vétség miatt indult büntetőeljárás. Akit bűnösnek találnak, 1–5 év börtönt kaphat, de ha például kiderül, hogy versenyeztek a sofőrök, súlyosabb büntetésre is számíthatnak.  
Jelenleg nyomozás zajlik az ügyben, hogy valóban volt-e versenyzés, és hogy pontosan mennyivel mehettek az autók – közölte lapunkkal a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Arról is írtak, hogy elkötelezettek a közúti közlekedési balesetek számának csökkentése mellett, ezen belül sok erőforrást fordítanak arra, hogy a főváros utcáin ne történjen halálos baleset.  

Illegális gyorsulási versenyek a főútvonalakon

Azzal, hogy rendszeresek az illegális gyorsulási versenyek a fővárosban, a BRFK is tisztában van. Kedvelt helyszínek a Váci út, a Szentendrei út, az Óceánárok utca, a Hungária körút, a Könyves Kálmán körút, az Üllői, a Soroksári, a Nagytétényi, a Szentmihályi, az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út, valamint a 6-os számú főút. Hangsúlyozták, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a gyülekezési helyek, valamint azon hosszú, egyenes útszakaszok ellenőrzésére, ahol ilyen versenyek előfordulnak: 2022-ben negyven, idén eddig tíz ilyen közlekedésrendészeti akciót tartottak.  Emellett a mindennapokban a gyorshajtókat és az ittas vezetőket is igyekeznek kiszűrni, amihez civil jellegű járműveket és kamerás drónokat is igénybe vesznek. A mérések nemcsak statikusak, hanem mozgó járművekből is történnek.  

Márciusban a fedélzeti kamera a Szentendrei úton egy Tesla és egy Audi száguldását, majd ütközését rögzítette. Utóbbi kocsi totálkáros lett, de a sofőrnek nem esett baja. Később is volt hasonló törvénytelen futamra példa Óbudán.  

A közelmúltban két hétvégén is titkos fóti versenyre csapott le a rendőrség. A Pest megyei városban már családi programmá vált a verseny, ahova kisgyerekeket is elvisznek, holott hiányoznak a biztonsági intézkedések. A razzián összesen egymillió forintra bírságolták a sofőröket.  
 

„Nem értem, miért kellett izmozni egymással”

„Régebben jártam ilyen éjszakai eseményekre, de nem a gyorsulás meg a versenyzés volt a lényeg, hanem társaság, barátok, a technika iránti szeretet. Ez sokak számára értelmetlen, érthetetlen hobbi, de ugyanolyan program volt, mintha mondjuk moziba vagy iszogatni mentünk volna, csak épp egy parkolóban beszélgettünk. Ez mára eléggé átfordult sajnos, mindig megjelennek, akik rendbontást csinálnak, például gumifüstöléssel. Mára az autók is mások lettek, 500–700 lóerős teljesítményűek, átalakítás nélkül, mert a mai új komoly sportkocsik már képesek erre” – magyarázza egy Győr környéki fiatal, aki hobbi rallyversenyző, és szervez is futamokat. (Ez nem gyorsulási verseny, hanem az autósport egy formája – a szerk.)

Értetlenül áll az Árpád hídon történtek előtt. „Teljesen más kategória a két autó: az egyik egy öregebb BMW, a másik egy fiatal Mercedes. Az egyik kb. 200, a másik 650 lóerő, nem értem, miért kellett izmozni egymással” – mondja.  

Nem is lenne muszáj törvénytelenül csinálni a versenyzést, hiszen legális gyorsulási versenyeket viszonylag gyakran tartanak, például Kiskunlacházán vagy Tökölön. Ezeket használaton kívüli reptereken rendezik, nem számottevő nevezési díj ellenében. De előtte az indulóknak vizsgát kell tenni alap biztonságtechnikai szabályokból, az autókat kategóriákba sorolják, az ellenfelek pedig technikailag hasonló szinten vannak. Fotocellás időmérést végeznek, és több lehetőség van a legjobb futamot teljesíteni. A végén stopper dönt, úgy, mint a profi autóversenyzőknél az időmérőkön. Akár nem tuningolt, hanem utcai autóval is lehet nevezni. A járműnek alapfeltételeknek kell megfelelnie, hasonlóan, mint a műszaki vizsgán.  

Tíz év alatt nem történt érdemi javulás

A BRFK kepmas.hu-nak küldött válasza szerint a halálos közúti közlekedési balesetek elsődleges okai között az előzés, az elsőbbségadás és a kanyarodás szabályainak megszegése szerepel, de a sebesség túllépése szinte minden esetben szerepet játszott a szerencsétlenségekben. 

A baleseti statisztikák sajnos 2012 óta lényegében nem javulnak, 2022-ben közlekedési balesetben ezerrel többen sérültek meg, mint 10 évvel korábban, és még mindig 537 ember vesztette életét, ez csak 11 százalékos javulás, ami a kérdéskör megkérdezett szakértői szerint nagyon csekély eredmény.  A rendőrség állandó létszámgondokkal küszködik, ez kétségtelen, de a rossz baleseti statisztikának az a fő oka szerintük, hogy nincs elég ellenőrzés.

Egy név szerint nyilatkozni nem kívánó szakember egyenesen „katasztrófának” minősítette, hogy „2022-ben körülbelül ugyanott tartunk, mint 2012-ben”. Ausztriában évente 5–6 millió sebességellenőrzést végeznek országosan, míg nálunk 600–700 ezer ez a szám. Bécsben hatodannyi a fajlagos haláleset, mint Budapesten, ami semmiképpen nem magyarázható csak a jobb infrastruktúrával.

Sokak szerint tudatosítani kell leginkább a fiatal férfi sofőrökben, hogy ők kiemelten veszélyeztetettek és veszélyeztetők. A friss jogosítványt szerző fiataloknak próbajogosítványt lehetne adni, erre Svájcban már van példa.

„Bevezetném, hogy a fiatalok vegyenek részt szimulációs gyakorlaton, ahol a váratlan események besűríthetők, így visszajelzést kapnának arról, hogy saját kockázatvállalásukkal mekkora a balesetokozási esélyük – válaszolta megkeresésünkre Ajtay Szilárd közlekedési rendszerszervező mérnök. – Óvatosságra vezérelné őket, ha lenne információjuk arról, a vezetési stílusuk mihez vezet hosszú távon. Amúgy egy tíz éve vezető rutinos sofőr sem tudja, hogy az ő vezetési gyakorlata, mondjuk a tartott követési távolság, milyen következményekkel jár például egy autópályán, ha hirtelen történik valami. Így történnek a tömegbalesetek, mint márciusban az M1-es autópályán.”

A szimuláció már létezik, annak lehetőségeit egyelőre a fejlettebb országokban sem használják ki kellően. „De miért ne lehetnénk mi innovatívabbak, mint az előttünk járó országok?” – veti fel a szakértő.  

„Legyen elkerülhetetlen a tettenérés”

„A fejlett országokban a lakóutcák gyorshajtó rémei elleni védekezésben már vannak próbálkozások automatikus megállító kapukkal és aktív fekvőrendőrökkel – utóbbiak csak a  gyorsan haladó autósoknál lépnek működésbe. A már megszokott küszöbök és virágládás elhúzások nagyon hasznos dolgok, de csillapító értékük sokszor kevés. Itthon is van már pár büntető jelzőlámpa, ami pirosra vált annak, aki túl nagy sebességgel hajt” – sorolja a lehetőségeket a mérnök a gyorshajtók kiszűrésére.

Az Árpád hídon 70 km/h volt a sebességhatár. „Nem feltétlenül az a megoldás, hogy 70-ről lecsökkentjük 50-re, hanem az, hogy elkerülhetetlen legyen a tettenérés, ha az ember ezt a 70-et meghaladja. Nem okvetlenül a nagy büntetési tarifák, hanem a gyakori, véletlenszerű sebességellenőrzés a kulcs” – fogalmaz Ajtay Szilárd.  

Magyarországon 365 fix helyre telepített ellenőrző hely van, emellett bejelentések szerint 2023 végéig összesen 94 darab Trafiboxot szerelnek fel. Ezek az út szélén elhelyezett dobozok hatékonyan működő technikai eszközök. „Az autós nem látja a doboz tartalmát. Nagyon kicsi élő munkaigénye van, és sokkal olcsóbb, mintha mindenhol fix kamerák lennének” – mondja.  

A BRFK  2022. októberében négy ilyen Trafibox kihelyezését kezdeményezte Budapest Főváros Önkormányzatánál: két fix sebességmérő készüléket terveznek a repülőtérre vezető gyorsforgalmi útra, egyet-egyet pedig a XXI. kerületi Weiss Manfréd útra és a 6-os számú főút XXII. kerületi szakaszára. Eközben Karácsony Gergely főpolgármester a napokban, a balesetet követően bejelentette, hogy még 48 sebességmérőt fognak kihelyezni.  

Ki felel a védtelen közlekedők biztonságáért? 
Miután egymás után két esetben is vétlen, kerékpárutakon szabályosan kerékpározókat öltek meg, tüntetést szervez a Magyar Kerékpárosklub. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a városban kerékpározóknak és gyalogosoknak is joguk van a biztonságos környezethez, ahol nem féltik az életüket. Július 10-én 17:15-től a Serfőző utca és Árpád fejedelem útja kereszteződésnél gyülekeznek, ahol június 16-án egy szabályosan kerékpározó férfit gázoltak el a bringaúton. Majd az Árpád hídon történt tragédia helyszínén megemlékezést tartanak, végül a Rendőrpalotához vonulnak. 

Emberéletekről van szó

2003-ban Franciaországban célul tűzték ki, hogy drasztikusan csökkentik a halálos baleseteket. Többezer sebességmérő kamerát tettek ki az utakra, jelenleg már 5000-nél járnak. A program bevált: becslések szerint a száguldozás visszafogásával az első 10 évben 23 000 életet mentettek meg. De hogy hozzunk egy pozitív példát itthonról is: 1993-ban – más intézkedések mellett – 60-ról 50-re csökkentették lakott területen belül a sebességhatárt, és ezekkel egy év alatt 400 életet mentettek meg.  

„Itt emberéletekről van szó – hangsúlyozta a másik, név nélkül nyilatkozó szakember, aki arra is figyelmeztetett, nem jó irány, hogy 2012-ben engedélyezték, hogy alkoholfogyasztás után is lehessen biciklire ülni. – Nem az Árpád hídi baleset teljesen vétlen kerékpárosára kell gondolni, hanem a  2012-ig tartó csökkenő trend stagnálásba fordulására, hogy ennek milyen gondolati háttere van.” Közel tíz éve az ágazatirányítás részéről megfogalmazódott, hogy legyen egy állami szervezetektől független szakmai bizottság, és előterjesztették azt a célkitűzést, hogy 10 év alatt feleződjön a balesetben meghaltak száma. Elmondása szerint akkor ez reálisnak látszott, ha elfogadták volna, akkor jelentősebb balesetmegelőzési erőfeszítésekre ösztönzött volna. 
„Szervezetileg független bizottságra lenne szükség, ami a kormány és a főváros felé egyaránt kritikus. Hiszen a problémákat ki kell mondani ahhoz, hogy javulás történjen a közutakon” – tette hozzá.

FRISSÍTÉS:
A baleset óta eltelt napokban a közlekedési vizsgálók tanúkat hallgattak meg, megvizsgálták és kiértékelték az összes kamerafelvételt, mely segített rekonstruálni a balesetben érintett járművek mozgását a baleset előtti percekben, és konkrétan a balesetkor. Mostanra a kirendelt igazságügyi műszaki szakértő véleménye is a rendelkezésünkre áll, így a mai napon a nyomozás során rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján állítottuk elő kórházi kezelését követően a baleset okozásával megalapozottan gyanúsítható sofőrt.
Jelenleg a nyomozás adatai és a szakértő véleménye alapján:
- az Árpád hídon a baleset idején nem szervezett verseny volt a három autó között, azok sofőrjei nem sokkal a híd előtt spontán versenyzésbe kezdtek egymással
- az Mercedes AMG és a két BMW útvonala korábban nem egyezett, az autók a Róbert Károly körút és a Papp Károly utca kereszteződésénél találkoztak
- a Mercedes a szakértő véleménye szerint a kisodródást megelőzően legalább 137 km/h sebességgel közlekedett (az Árpád hídon a megengedett legnagyobb sebesség 70 km/h)
- a gépkocsiknak műszaki hibájuk nem volt, a Mercedes menetstabilizátora ki volt kapcsolva
- a Mercedes vezetője korábban többször követett már el közlekedési szabályszegést
A gyanúsított kihallgatása során vallomást tett, a baleset bekövetkezéséért a felelősséget elismerte. A másik két gépkocsi felelősségét az eljárás keretén belül vizsgálják.
Forrás és a térfigyelő kamerák által rögzített felvétel: https://www.facebook.com/watch/?v=660215229485085

A cikkhez felhasznált források: 
https://www.vezess.hu/hirek/2023/06/14/kimentek-a-rendorok-egy-illegalis-foti-gyorsulasi-versenyre-egymillio-volt-a-birsag/
https://ripost.hu/insider/2023/06/eletveszely-illegalis-gyorsulasi-verseny-foton-video
https://index.hu/belfold/2023/03/13/illegalis-verseny-gyorsulas-baleset-budapest-szentendrei-ut-tesla-audi-fedelzeti-kamera/
 

 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti