Ha kutyaürülékbe lépsz, nem szerencséd lesz, hanem fertőzésed!

Tudományosan igazolt tény, hogy a háziállatok kifejezetten jó hatással vannak a lelki egészségünkre és a közérzetünkre. Különösen igaz ez a kutyákra, hiszen ők a történelem során valóban az ember legjobb barátjává váltak. Előszeretettel játszunk velük, simogatjuk és sétáltatjuk őket, de utóbbival van egy kis probléma. Sőt nem is olyan kicsi, és nem is túl jó szagú: a parkokban, a zöldövezetekben és a fővárosban is egyre több a gazdik által fel nem takarított kutyaürülék. Utánaszaglásztunk, miért veszi ezt a gazdik többsége félvállról, hova fordulhatunk, ha zavar az efféle magatartás, és megnéztük azt is, hogy egyes országokban milyen kreatív ötleteket vetnek be a kutyagumik eltüntetésére.

kutyatartás
Kép: Freepik

„Még 2020-ban csináltunk egy közérdekű adatkérésen alapuló felmérést a Bojtár Egyesületnél. Ez alapján 118 770 regisztrált kutya volt a fővárosban (durva becslések szerint még egyszer ennyi van, de ők nincsenek a kerületi önkormányzatoknál bejelentve). Ez rengeteg kutya és rengeteg ürülék. A fővárosi önkormányzati rendszer kétszintű, külön vannak választva a fővárosi és a kerületi önkormányzatok kötelező és szabadon ellátandó feladatai. Ahogy egy-egy útfelújítás, közlekedés vagy épp hótakarítás kapcsán, úgy az ürülékgyűjtő edények, kutya WC-k, kutyafuttatók és más állatjóléti fejlesztések kapcsán is állandó téma, hogy kinek a feladata” – kezdi dr. Kajó Cecília jogász, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkára, majd rögtön meg is válaszolja a kérdést.

„Az állattartó és/vagy az állatot sétáltató személy az, akinek kötelessége a kedvtelésből tartott állat ürülékét közterületen, kutyafuttatókban, parkokban, erdőből eltávolítani.”

„Ha az illető erről nem gondoskodik, köztisztasági szabálysértést követ el. Ilyenkor a rendőrség bírságol, a közterület-felügyelők pedig helyszíni bírságot szabhatnak ki (ami 500-tól akár 10 ezer forintig is terjedhet!), amennyiben ismerik az állat gazdáját. Magyarországon a „tettenérést” leszámítva nincs más mód a gazda azonosítására.”

Milliónyi élősködő pár deka kutyapiszokban

Már csak azért is tilos hátrahagyni a köztereken, parkokban, játszótereken és kirándulóhelyeken a kutyagumit, mert az milliónyi olyan élősködőt tartalmaz, amelyek az emberre, különösen a gyerekekre fertőzők lehetnek. Az ebek ürüléke nagy mennyiségű nitrogént és foszfort tartalmaz, éppen ezért még trágyázni sem szabad vele. Mivel a kutyák szervezetében gyakoriak a bélférgek és más paraziták, az ürülékükben tanyázó élősködők megtámadhatják az ember tüdejét, bélrendszerét, gyomrát, sőt még a szemet és a szívburkot is.

Komplex megoldás szükséges

Dr. Kajó Cecília szerint az alábbi intézkedésekre lenne szükség:

  • Ingyenes gyűjtőzacskók osztogatása az állatvédő szervezetek, állatorvosok bevonásával. Azért velük együtt, hogy objektív és reális veszélyeit is felmutassuk a kutyaürüléknek, például, hogy milyen fertőzési gócot jelenthet felhalmozva.
  • Minél több kutyafuttató, kutya-WC, ürülékgyűjtő edény telepítése (ezekhez a jelenleginél jóval nagyobb anyagi ráfordításra volna szükség).
  • Mivel elsősorban kapacitáshiány állhat a takarítás, összegyűjtés elmaradása mögött – és ezért elsősorban a személyzeti politika a felelős –, célszerű volna több embert felvenni, a meglévő munkaerőnek több pénzt és nagyobb megbecsülést adni, hiszen erőn felül dolgoznak.

Országok, ahol még a kakiból is előnyt kovácsolnak

Az USA-ban, a massachusettsi Cambridge Pacific Street Dog parkjában a kutyasétáltatók által összegyűjtött ürülékből kinyert metángázt alakítják át villamos energiává. Vagyis – kis túlzással – a kutyákból kipréselt áram fedezi a park közvilágítását.

Mexico City néhány parkjában, ha a gazdik a kutyapiszkot a megfelelő gyűjtőben leadják, jutalmul ingyenes wifi-hozzáférést kapnak.

Spanyolországban és Jeruzsálemben DNS-adatbankot hoztak létre a regisztrált kutyák nyálmintájából. Az adatbázis segítségével csapnak le az utcát szennyezetten hagyó állattartókra (az ürülékből vett minta elemzése és az adatbanki nyilvántartással való összevetése után). Miután megvan a tettes eb, a gazdira pénzbírságot szabnak ki. Magyarország sajnos még nem rendelkezik ilyen technológiával, de a legnagyobb baj az, hogy a fejekben sincs rend, például sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a „kutyacsomagot” tilos a rendes kukába dobni, mert az veszélyes hulladék.

Két dolog, amit érdemes beszerezni, ha kutyasétáltatásra indulunk

Már számos kisállatboltban és bevásárló központban kapható biológiailag lebomló kutyapiszokzacskó, internetes webáruházakban pedig kutyaürülék-szedő lapát (ha unjuk a sok hajlongást). Utóbbi előnye, hogy még zacskón keresztül sem kell hozzáérni a kutyapiszokhoz. Apró dolgok ezek, mégis nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy ne veszélyeztessük egymás egészségét. És persze cipőjét.

Ajánljuk, hogy olvassa el a NÉBIH kutyatartók jogait és kötelezettségeit összefoglaló kiadványát: Kutyakötelesség – Útmutató a felelős kutyatartás jogszabályi előírásaihoz!

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti