Rubik Ernő, az építész, aki egy világhírű kockát is épített – Találmánya emberek millióit köti össze
Rubik Ernő a második világháború idején, 1944-ben született, és a nyolcvanas években már Magyarország egyik leggazdagabb embere volt. Külföldön a nevét Szent-Györgyi Albertéval, Jedlik Ányoséval, Bíró Lászlóéval, Gábor Dénesével, Teller Edéével, Neumann Jánoséval és Puskás Tivadaréval említik egy lapon, ismertségét elsősorban az 1974-ben általa feltalált Rubik-kockának köszönheti. Sosem tartozott a könnyen megközelíthető emberek közé, személye mindig egy kicsit rejtélyes maradt. Abban is különbözik megannyi világhírű magyar feltalálótól, hogy munkásságát nem külföldről, egy másik állam polgáraként emelte magas szintre, hanem ma is Budapesten él.
A kocka maga a remény
Rubik Ernő édesanyja, aki a második világháború idején szerettei többségét elveszítette, a fiánál művészibb lelkületű ember, költő volt, ám a Rubik-kocka színes-elegáns megjelenését az ő művészi szemei is díjazták. A fiú inspirációja ugyanakkor inkább az édesapától, idősebb Rubik Ernő nemzetközileg is elismert vitorlázórepülő-mérnöktől származott, akitől ifjabb Ernő korán eltanulta az eredményes munkához szükséges kitartást, apja ugyanis olyan ember volt, akit semmi nem gátolt meg annak véghezvitelében, amit eltervezett. Ernőben persze az édesanya is maximálisan bízott – a világ legtehetségesebb gyermekének tartotta.
Hogy tehetsége kiaknázásában mennyit segítettek a magyar iskolák, azt pedig maga a feltaláló nem felejti el sosem megemlíteni: hálás a tanárainak.
Egy interjúban azt mondta: „A kocka reményt ad nekem arra, hogy az emberek képesek megoldani a problémáikat”.
A Rubik-kocka tehát valahol a megoldhatatlannak tetsző életfeladatok túlélésének a szimbóluma is.
A találmány ötlete szinte a semmiből jött: az akkor 30 esztendős építész-professzort egyszerűen érdekelte, hogyan lehetne apró kockákat összeösszekapcsolni úgy, hogy azok külön-külön is mozoghassanak. Azóta a kis kockákból általa összeállított nagyobb kockát a földön minden hetedik ember tartotta már a kezében, a feladvány megoldásáig persze korántsem jutottak el mind.
A feltaláló onnan hozhatta mindehhez a kreativitását, hogy elmondása szerint már gyerekként is jellemzően magányos típus volt, ám sosem unatkozott, mert imádta a játékokat. Minél nehezebb kihívást jelentettek, annál inkább foglalkoztatták a fantáziáját. „Remélem, most is hasonló vagyok, csak akkoriban okosabb voltam” – jegyezte meg magáról nemrégiben félkomolyan. Jó egybeesés, hogy amennyire őt gyerekként motiválták a kihívások, annyira nem hagytak nyugodni másokat sem, akik évtizedekkel később találkoztak a Rubik-kockával. Pedig a szakma eleinte nehezen eladhatónak gondolta a találmányt, de Rubik hitt benne, és kihíváskeresése találkozott mások hasonló igényével.
„A kocka igazából az egyszerűség és a bonyolultság keveréke” – adott rövid jellemzést. Egy percbe (sem) telik megtanulni játszani vele, azaz forgatni, ám egy életen át tartó feladat lehet profi szintre fejleszteni a színek kirakását. Aki fogékony rá, azt a játék mindig új felfedezésekre vezeti. Rubik azt is kiemelte a kocka kapcsán, hogy a dizájnja remek példa arra, hogyan lehet valamit úgy megtervezni, hogy a céljának pontosan megfeleljen, ám annál egy fokkal se legyen több vagy hivalkodóbb. Ez a megállapítás egy kicsit továbbgondolva akár a feltaláló életfilozófiájaként is értelmezhető.
A kocka az örök fiatalság
Rubik a Magyarországon eredetileg Bűvöskocka néven forgalomba került találmány legelső prototípusait saját maga készítette kézzel, akkor még fából. Mivel már a Budapesti Iparművészeti Főiskolán tanított, a kockát először a tanítványainak mutatta meg, akik körében rendkívül népszerű lett, így mert továbblépni vele a szabadalom irányába.
Hat éven belül, azaz 1980-ban a kocka már az egész világon forgalomban volt, és a nyolcvanas évek kultúrájának egyik meghatározó eleme lett.
A mai napig mintegy 350 millió eredeti darabot és becslések szerint nagyjából 50 millió hamisítványt értékesítettek belőle. A világ legkelendőbb játékaként körülbelül 50 könyvet írtak a kocka rejtélyének megoldásáról. Miközben forgatjuk, nem is gondolnánk, mi mindent jelképez a felfedezője számára is: Rubik szerint a kocka a harmóniakeresést éppúgy szimbolizálja, mint ahogy az ember tökéletességre törekvését is. De valahol a férfiasságot, illetve az örök fiatalságot is, hiszen a Rubik-kocka szilárd, ám barátságos jelenség, tartása van, és csak rajtunk múlik, megfelelő türelemmel mivé formáljuk.
Rubik számára az is fontos, hogy hivatását, az építészetet elhatárolja a feltalálói profiljától. „Egy háznak sosem szabad rejtvénynek lennie” – jelentette ki. Ott fontos, hogy minden megoldás egyből kéznél legyen, mert az ember nem a házban lakik, hanem a házzal együtt él. S mivel azt tartalommal, érzelmekkel is megtölti, a tervezéskor fontos teret hagyni a majdan benne lakó fantáziájának is.
Azt Rubik sem bánja, hogy a kockát az ő nevével ismerte meg a világ – talán azt sem, hogy a nevét sok más munkája ellenére főként a kockáról ismerik. Sőt, reméli, hogy a mai generáció sem veszíti el az érdeklődését iránta. Több ezer alkalmazás létezik ma már, amelyek okoseszközökön foglalkoznak a Rubik-kocka rejtélyével, és próbálják segíteni a gyerekeket a kirakásban. Ezeknek persze főleg úgy van varázsa, ha közben az illető a kezébe veszi a kockát is, és nyomban próbálkozik a megoldással. A megoldással, ami a feltalálónak ma nagyjából egy percébe kerül, elmondása szerint ennyi idő alatt tudja kirakni. Ahogy ő is megjegyezte: korosztályában alighanem a leggyorsabbak közé tartozik.
A kocka az élet megoldása
Rubik ugyanakkor azt is elismeri: ő sosem a sebességre ment, ennyire szerinte nem kell komolyan venni egy játékot. „Az emberek többsége a legtöbb dolgot túl komolyan veszi, emiatt nem élvezik az életet” – vélekedik. – Pedig csak akkor élvezheted igazán a játékot magát, ha nem különösebben bánod, hogy nyersz vagy veszítesz benne. Én például a kudarcaimból tanulok a legtöbbet, azokon át lehet sikert elérni.” Érdemes elgondolkodni a szavain, de kalapot emelni a rekorderek teljesítménye előtt is, akik akár másodpercek alatt kirakják a kockát, vagy például – ez is megtörtént eset – úgy raknak ki egymás után harminc Rubik-kockát egy kézzel, hogy közben végig hulahoppkarikáznak is.
Számunkra, átlagemberek számára ennél is nagyobb adomány, hogy a Rubik-kocka – és ezt megint csak a feltalálójától tudjuk – megtaníthat a nagyobb feladatokat kis lépésekben teljesíteni.
Ez össze is köthet minket másokkal, ahogy Rubik Ernőt is összeköti több millió emberrel a világon. „Mintha valami mágneses erő működne köztünk. A találmányom kapcsán úgy érzem, hogy nem vagyok egyedül a világon, hiszen sokan szeretnek ugyanazon a szinten feladatot megoldani, mint én.”
Rubik Ernő a kockával elért sikereivel párhuzamosan 1983-ban megalapította a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és további játékokat tervezett. Ismertebb játékai lettek még a kígyó, a bűvös négyzetek, a bűvös dominó, a sudokube és a Rubik-óra is, valamint a 2009-ben Rubik’s 360 néven kiadott Rubik-gömb. Később, már a Magyar Mérnöki Akadémia elnökeként létrehozta a Nemzetközi Rubik Alapítványt, hogy támogassa a különösen tehetséges fiatal mérnököket és ipari tervezőket.
Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára, közben játékszoftverek fejlesztésével és építészeti témákkal is foglalkozik, illetve a stúdióját vezeti. Halhatatlan magyarokról elnevezett díjakat is átvehetett: Gábor Dénes-díjat (1995), Jedlik Ányos-díjat (1996), valamint Kossuth-díjat (2007), Prima Primissima-díjat és A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal (mindkettő 2010) – a felsorolás korántsem teljes. Rubik Ernő fia, Rubik Ernő Zoltán zeneszerző, dzsessz-zongorista, aki egy kicsit nagymamája vonalát, a művészi vénát viszi tovább a családban.
Sok ezer Rubik-kockából nyílt kiállítás Brüsszelben
„A kocka sok minden, de ami – számomra legalábbis – a legfontosabb, egy műalkotás. Mindenkihez szól, összehoz minket abban az egyetemes törekvésünkben, hogy rendet teremtsünk a káoszból” – többek közt ezekkel a szavakkal ajánlotta a közönség figyelmébe Rubik Ernő feltaláló a brüsszeli MIMA-múzeumban (Millennium Iconoclast Museum of Art) bemutatott „Invader Rubicubism” című kiállítást a szabadeuropa.hu beszámolója szerint. A cikk megjegyzi, hogy a múzeum boltjában hármasával vásárolják az emberek az ikonikus magyar találmányt. A kiállítás lényege: Invader, a világhírű névtelen művész a Rubik-kockák egyik oldalát úgy állította be, hogy egymás mellé-fölé helyezve őket együtt egy-egy képet alkossanak. A képek mobiltelefon kameráján át szemlélve jobban összeállnak, mint szabad szemmel. Több mint száz alkotás – lemezborító, van Gogh-motívum, híres futballista, filmfőhős – látható a múzeum négy emeletén. A kiállítás 2023. január 8-áig látogatható.
Források:
- Rubik Ernő Cubed: The Puzzle of Us All című könyve
- https://www.theguardian.com/books/2020/sep/13/erno-rubik-the-cube-gives-me-hope-people-can-solve-their-problems-and-survive
- https://www.npr.org/2020/10/08/915866139/rubiks-cube-inventor-writes-a-new-book-it-s-full-of-twists-and-turns
- https://konyvesmagazin.hu/friss/rubik_erno_kocka.html
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Rubik_Ern%C5%91_(j%C3%A1t%C3%A9ktervez%C5%91)
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
A paprikasalátától a C-vitaminig – Szent-Györgyi Albert véletlen felfedezése
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Nemsokára megtudom, mi a fény és a villamosság” – Jedlik Ányos élete és találmányai
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
A béke hírnöke vagy az atomkorszak Darth Vadere? – Teller Ede életútja
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
