Hiperérzékeny és szuperintelligens dolmányosok – miért támadnak a varjak?

Feltúrja a kukákat vagy más madarak fészkeit, hangosan károg, és előfordulhat, hogy az emberre is rátámad. Ő a nálunk is igen elterjedt dolmányos varjú. Ez a nagy testű madár május, június környékén agresszívvá válhat – az elmúlt hetekben arra is volt példa, hogy valakinek fejsérülést okozott, s az illetőt kórházba kellett vinni. Budapesten már madárcsapdákkal is védekeztek ellenük. De miért szeret a városokban élni ez a faj? Hogyan neveli a fiókáit? És miért hasznos a zacskó vagy az esernyő varjútámadás esetén?

varjútámadás
Fotó: Pexels/Petrus Bester

A településeken nyugalmat talál

Varjúfélék: a legtöbbjük egységesen fekete, de léteznek világos vagy fehér jegyekkel, nyakfolttal rendelkező, illetve fekete-szürke színváltozatú fajok is. Utóbbira példa a dolmányos, más néven szürke varjú. Érdekes, de a népnyelv kálomista (kálvinista) varjúnak is nevezte, mivel nagyobb részben állati eredetű táplálékot fogyaszt, szemben a pápista (katolikus) varjúval, azaz a vetési varjúval, amely „böjtöl”, vagyis nem vagy csak nagyon kis mennyiségben eszik állati táplálékot. Magyarországon a vetési varjú, a kormos varjú és a dolmányos varjú található meg, illetve a rendkívül ritka havasi varjút is észlelték már egyszer, 1928-ban.

A dolmányos varjú városokban, lakott területen is igencsak elterjedt, nagyméretű madár hosszú és erős csőrrel, szárnyfesztávolsága pedig az egy métert is elérheti. A dolmányos varjú gyakori fészkelő nálunk, sikeresen alkalmazkodott az ember által megváltoztatott környezethez: a mezőgazdaságilag hasznosított területeken ugyanúgy megtalálja a számítását, mint a nagyvárosokban. Nem ritka, hogy feltúrja a szemeteseket, és kifosztja a kisebb madarak fészkeit.

A településeken nő az állománya, mivel ott nyugalmat talál, hiszen nem lehet vadászni rá.

Ha már vadászat: nem védett faj, vadászati idénye július 1. és február utolsó napja között van, de bizonyos területeken külön engedéllyel gyéríthető az apróvad szaporodási idejében.

Miért támadnak?

A dolmányosok évente egyszer költenek, viszonylag nagy gallyfészket építenek lehetőleg jelentős magasságban. Csak a tojó kotlik, a hím ezalatt őrködik, és eteti a párját. Utóbbi március végén, áprilisban 4–7 tojást rak, amelyeket 18–19 nap alatt költ ki, majd a fiókák 4–5 hetes korban kirepülnek, azaz május közepétől júniusig folyamatosan hagyják el a fészkeiket. Ez az oka annak, hogy ebben az időszakban találkozhatunk varjútámadásokkal.

Egyes madarak meglehetősen agresszíven viselkednek a vadászterületükön belül, hiszen a fiókáikat védik. Az egyhónapos fiatalok már elhagyják a fészket, de még rendkívül tapasztalatlanok, gyámoltalanok, így a szülőmadarak még hónapokig gondoskodnak róluk. Különösen a kirepülést követő napokban, hetekben fokozottan védelmezik utódaikat bármely, a fiatal madarakhoz közel kerülő állattal (kutya, macska), sőt egyre gyakrabban az emberrel szemben is.

„Harsány károgásba kezdenek, illetve a »betolakodót« úgynevezett rácsapásos berepülésekkel próbálják elriasztani.

Mivel az ilyen esetekben egy átlagpolgár megrémül, lehajol, kezét maga elé teszi, így a varjak joggal érezhetik, hogy akciójuk sikeres volt.

Mindebből az következik, hogy legközelebb is lecsapnak, sőt mi több, a későbbiekben sokkal bátrabban, nagyobb vehemenciával” – írta dr. Kövér László, a Debreceni Egyetem adjunktusa. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2006 óta figyeli és vizsgálja a városi környezetben előforduló varjúféléket, különös tekintettel a dolmányos varjúra. Megállapították, hogy jelentős városi állománynövekedésük történt az elmúlt tizenöt évben.

Tiltakoztak a madárcsapdák ellen

Lakott területen április–júniusi fiókareptetésekor számíthatunk félelmet keltő madártámadásokra. Hiperérzékeny dolmányosvarjú-párnál a viselkedést már az is kiválthatja, ha az ember néhány méterre megközelíti az egyébként nem is látható fióka rejtekhelyét. Ezekből az esetekből születnek aztán a „megmagyarázhatatlan” madártámadásokról beszámoló hírek.
Budapesten az elmúlt hetekben több ilyen támadás is történt – volt, akit a támadás után erősen vérző feje miatt kórházba is kellett szállítani. Ezért a 13. kerületben május végén Larsen-féle varjúcsapdákat helyeztek ki, amikkel egyszerre több példányt is be lehet fogni. Az élőcsapdát kifejezetten dolmányos varjak és szarkák befogására tervezték, miközben Újpesten pedig több parkban is elkerítették a varjak fiókareptetési területeit.

A kihelyezett varjúcsapdák megosztották a lakosságot, állatvédő civilek hevesen tiltakoztak, végül a napokban az önkormányzat eltávolította az eszközöket. Hangsúlyozták: semmiképp nem a varjak kiirtása miatt helyezték ki a csapdákat. „Azt szerettük volna megelőzni, hogy a hétvégén, a Béke téren megtartott gyermeknapi és születésnapi rendezvények alatt baleset történjen.

A másik intézmény, ahová csapdát helyeztünk, egy bölcsőde volt, amelynek környékéről több, súlyosnak mondható varjútámadásról kaptunk hírt.

Itt történt az az eset is, amikor súlyos fejvérzés miatt mentő szállított kórházba egy személyt” – közölték. A csapdákkal két madarat fogtak be, amelyek jelenleg karanténban vannak a Szigethalmi Vadasparkban, ennek leteltét követően szabadon fogják engedni őket.

Kézzel nevelt varjak – az ember rontja el őket?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint külön problémát jelent a kézzel felnevelt, emberhez szokott fiókák elengedése, elszökése.

„Mivel e madarak számára az ember táplálékot biztosító etetőforrást jelent, a kirepült fiókák természetes viselkedésének megfelelően erőszakosan kérik, kunyerálják az élelmet. Sajnos ezek a szuperintelligens madarak gyorsan rájöhetnek arra is, hogy milyen jól lehet kergetni, ijesztgetni az ilyenkor menekülő embereket, ami már rendkívül veszélyes, akár súlyos, végzetes közúti és eleséses balesetet okozhat. Ezért is különösen fontos, hogy varjúféle fiókáját állatkerten, szakértő személyzeten kívül senki ne neveljen!” – hangsúlyozták közleményükben.

Hozzátették, ezek a madarak akár unaloműzésként is rászokhatnak a menekülő, behódoló magatartást mutató emberek zaklatására. Az ilyen − szerencsére ritka − esetekben gyakran nem marad más választás, mint a rendellenesen viselkedő madár befogása, állatkerti tartása vagy elaltatása. Sajnos már Magyarországon is előfordultak ilyen esetek: 2015-2016 őszén és telén a főváros budai kerületeiben két helyen is általános iskolás gyerekeket, illetve idősotthon lakóit zaklatták feltehetően háznál felnevelkedett vagy nyári etetéssel emberhez szoktatott varjak.

Nyaraláskor is óvatosnak kell lenni
Magyarországon a varjúfélék mellett leginkább a kis, szürke tollú fiókáival úszó bütykös hattyúpártól kell(ene) tartanunk, mert ha a horgászcsónakkal vagy úszás közben óvatlanul megközelítjük a családot, az öregek keményen támadhatnak. Ezért a fiókáit vezetgető hattyúkat (vagy a fészküket) kerüljük el! Nyáron tengerparton elterjedt a sirályok etetése is, holott a sirályfajok nemcsak sasméretű csúcsragadozók, de táplálékszerző stratégiájuk központi elemét képezi a kalózkodás. Nem mindig várják meg, hogy megkínálják őket, hanem fizikai erejüket és terrorképességüket bevetve elveszik az élelmet az embertől is. (Forrás: mme.hu)

Szatyor, táska, esernyő – hogyan ijesszük el őket?

De mit tegyünk varjútámadás esetén?

Ne fussunk el, hanem forduljunk szembe az állattal. Karunkat széttárva mutassuk magunkat sokkal nagyobbnak és félelmetesebbnek, ilyenkor a kiabálás általában magától jön.

Hattyútámadásnál nyugodtan fröcsköljük le a madara(ka)t vízzel. Kisebb madarak esetében még erre sincs szükség, elég, ha a kezünkkel elhessentő mozdulatot teszünk. A rámenősebb varjak, szarkák, sirályok esetében nyugodtan használjuk a kezünk ügyében lévő szatyrot, kézitáskát, könnyű hátizsákot, kabátot, esernyőt.

Ha elég bátrak vagyunk, sokat segíthetünk azzal, ha rossz helyre tévedt (például középület bejáratánál vagy a járda mellett a földön üldögélő) varjúfiókát a látótávolságon belül lévő bokros, fás területre visszük. Ilyenkor az izgatott szülők minket követnek – erre legyünk felkészülve –, az addig „megközelíthetetlen” épület és járda pedig ismét használhatóvá válik.

Az MME arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a madarak más állatokhoz hasonlóan sokkal vehemensebben támadják a kisebb testű, rájuk kevésbé veszélyesnek tűnő betolakodót, például a kertben szaladgáló kisgyereket. Ezért érdemes erről beszélni a gyerekekkel, különösen akkor, ha felfedezzük a madarak fészkét a kertben, hogy a gyerek megfelelően reagáljon, és egy esetleges szerencsétlen találkozás ne okozzon nála egész életre szóló fóbiát.

Források:

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti