Még betegebb lehet az allergiától, aki vény nélküli szerekkel, szakorvos nélkül kezeli magát

Több évtizednyi pollenszezonnal a hátam mögött illene már rutinosan kézben tartanom az allergiás náthámat. Mégis úgy érzem, évről évre elveszettebb vagyok: mintha az allergiaszezon egyre korábban kezdődne, és egyre később érne véget. Leginkább olyan, mintha véget sem érne, és egy szusszanásnyi idő után már ott is találom magam a következőben. A tüneteket egyre nehezebben viselem, a bedugult, viszkető orr és szem, a szűnni nem akaró torokkaparás mintha egyre kínzóbbak lennének. A tanulság: jövőre már február végén felkeresem az orvosomat, aki a megfelelő szerekkel kordában tudja tartani a helyzetet.

Kíváncsi voltam, mindez csak az én teljesen szubjektív megélésem, vagy esetleg más, allergiás náthában szenvedő sorstársamnak is vannak hasonló tapasztalatai. Ha pedig így van, mi lehet az oka? 

Vajon bennünk, emberekben van a „hiba”, a mi szervezetünk lesz évről évre kevésbé ellenálló? 

Vagy a környezeti változások, a globális felmelegedés és egyéb civilizációs hatások – például trendi diéták, rossz étkezési szokások – rejlenek a háttérben? Esetleg ezek mind együtt? 

Nem csak beképzeljük, mindenütt durvább a helyzet

A betegek valóban intenzívebb tüneteket élnek meg, mint a korábbi években, aminek az oka javarészt a környezeti változásokban keresendő. Szakértők szerint a 2024-es szezon különösen korán kezdődött; és nemcsak arról van szó, hogy egyre inkább kitolódik, hanem egyre több a bizonyíték arra is, hogy intenzívebbé válik. 

„A sok pollent termelő gyom és fűféle általában fizikailag ellenálló, genetikailag sokféle és rendkívül alkalmazkodó” – nyilatkozta Lewis Ziska, a Columbia Egyetem környezet-egészségügyi tudományok professzora, aki egy átfogó tanulmányban kimutatta: Észak-Amerikában a pollenszezon három héttel tart tovább, mint 1990-ben, és ez idő alatt kb. 20 százalékkal nagyobb mennyiségű pollen termelődik. „Az emberek hosszabb ideig lélegeznek be polleneket, így több pollenhatásnak vannak kitéve” – összegzi Ziska. 

Arra is rávilágít, hogy az éghajlatváltozás a növények élettani szerkezetét is megváltoztatja oly módon, hogy azok allergénebbé válhatnak. A kutató és kollégái azt is felfedezték, hogy a parlagfüvek a természetbe kerülő, megnövekedett mennyiségű széndioxidra reagálva olyan pollenszemeket termelnek, amelyeket több tüskés felszíni fehérje borít, és ezeket az emberi immunrendszer veszélyesként értelmezi. 

Más kutatócsoportok azóta megerősítették, hogy egyes fák pollenjei is hasonlóan megváltoznak. 

A pollenszezon hazánkban is egyre hosszabb

„Magyarországon a kilencvenes években volt egy nagy kiugrás, ám az allergiahelyzet összességében stagnál. A tünetek megélését persze nagyban befolyásolja, hogy mikor kezdődik és mennyire erős az adott pollenszezon, ahogy például az is, honnan fúj a szél, milyen a pollenszám, és hogy mikor esett az eső utoljára” – mondja dr. Szalai Zsuzsanna. Az allergológus szakember azt ugyanakkor elismeri, a szezon manapság, az általános felmelegedés miatt egyre hosszabb: általában már február táján elkezdődik, és még novemberben is tart. 

A civilizált országokban a teljes lakosság 2–10 százaléka, a gyerekeknek pedig 15–20 százaléka szenved allergiás náthában, utóbbi arány nagyon magas. Kérdésünkre, hogy mitől függ, valaki allergiás lesz-e valamire, a szakember elmondja, az allergiás kórképek genetikailag meghatározottak. 

„Sok gén együttesen határozza meg azt, hogy valaki az lesz-e. Az allergia egy komplex betegség, beletartozik az ekcéma (atópiás dermatitisz), a gyerekkori ételallergiák (általában ezeket növik ki a kicsik a leghamarabb) és az asztma, ami sajnos a betegek egy részét szintén érinti. Illetve az allergiás náthafélék (allergiás rinitisz), köztük a szénanátha is, ami, ha pontosak akarunk lenni, a csak nyáron előforduló pollenallergiás kórképek gyűjtőneve.” 

„Ezek a betegek komplex gondozást igényelhetnek, figyelni kell az érintettek bőrére, kezelni kell a náthájukat, és fontos, hogy az asztmát mielőbb kiszűrjük” – figyelmeztet dr. Szalai Zsuzsanna. 

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Ne a nyárfákat okoljuk!

Ami a szezon lezajlását illeti, a szakember elmondja: legkorábban rendszerint a fák és a mogyoró, május–júniusban pedig a füvek virágoznak és okozhatnak gondot. (A parlagfű jellemzően augusztus 15. után „támad”, és novemberig virágzik.) „Ilyenkor általában már minden tele van a nyárfa fehér, vattaszerű termésével is. Mivel ez van szem előtt, ezt látják az emberek, sokan ennek tulajdonítják a légúti allergiás panaszaikat. Holott ez a legkevésbé valószínű, ha pedig mégis a nyárfa okozná, az is csak kora tavasszal és nagyon rövid ideig, legföljebb egy-két hétig tartana. Nem lenne szabad emiatt nyárfákat kivágni! Bár lehet, hogy nem a legszebb látvány a vastag fehér piheréteg, de nagyon fontos, hogy ezek a városok legnagyobb porfogói!” – hangsúlyozza az allergológus. 

Ne mi akarjuk felállítani a diagnózist!

„Azok közül, akik légúti allergiás panaszokat tapasztalnak, sokan magánlaborokba mennek, hogy az ottani vizsgálati eredmények birtokában maguk próbáljanak meg fényt deríteni arra, mi állhat a háttérben. 

Olyan teljesen fölösleges vizsgálatokat végeztetnek el sok pénzért, amik több száz, soha nem látott növényre, pollenre tesztelnek. Pedig erre egyáltalán nincs szükség az átlagos, normál gyakorlatban. 

Az allergológusok a szúrásos bőrpróbák során szinte minden gyakori allergént megnéznek, ami Magyarországon előfordul és panaszt okoz. A diagnózist elsősorban a tünetekre alapozzuk, a teszt csak alátámasztja” – magyarázza a szakember. 
A magánlaborokban saját kezdeményezésre végzett vizsgálatok további veszélye, hogy nagyon sok beteg ilyenkor egyúttal ételallergia-vizsgálatot is végeztet, ami felnőtt korban sok téves diagnózishoz, indokolatlan diétákhoz, emiatt pedig életminőség-romláshoz vezethet – hívja fel a figyelmet dr. Szalai Zsuzsanna. 

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

„A tüneteket bárki meg tudja ítélni, ezek a leggyakrabban a viszkető, folyó orr és a tüsszögés. Tegyük fel, a laborvizsgálat igazolja, hogy az illetőnek allergiás rinitisze van, orvos viszont nem látta. Elmegy a patikába, és bevásárol a recept nélkül kapható készítményekből. A legnagyobb baj ezekkel az, hogy egyes tabletták álmosságot, csökkent koncentrációt okozhatnak, amire nagyon oda kellene figyelni. 

A recept nélküli orrcseppeket és spréket pedig kifejezetten tilos használni ilyen esetekben, még akkor is, ha allergia ellen hirdetik őket – egyébként teljesen inkorrekt és etikátlan módon. 

Öt nap, de legföljebb egy hét használat után ezeket szigorúan abba kell hagyni, mert hozzászokást, függőséget okozhatnak. Az olyan orrsprék viszont, amiket a szakorvosok írnak föl, amiket naponta kell és lehet használni, a függőséget is gyógyítják, és az allergiás nátha tüneteit is akár teljesen megszüntetik. Ezek azonban vényköteles készítmények. Van olyan szer, amelyben gyulladáscsökkentő és antihisztamin is van, a kombinált készítmények pedig helyileg ható szteroidot is tartalmaznak, amitől viszont nem szabad félni. Mikrogrammnyi mennyiségben tartalmazzák csak a hatóanyagot (a szteroidot), aminek a ritkán előforduló alkalmi és enyhe orrvérzésen kívül más mellékhatásával nem kell számolni” – összegzi a szakorvos.