„Undorítóan jó csapat vagyunk, ezt mondta ránk a másik csapat edzője” – Ismét magyar diákok nyertek világversenyt

Legódarabok, amik összeillenek

Zsoldos Flóra és Wirtz Annamária egy nemzetközi magániskola, a British International School Budapest gimnazistái: Annamária a 11., Flóra a 10. évfolyamba jár. Minden tantárgyat angolul tanulnak, magát a vitázást önállóan kezdték el az órákon kívül gyakorolni. 
„Mindig is szerettem emberekkel veszekedni (nevet), tavaly Annamari keresett vitapartnert a versenyre, akkor kezdtünk el együtt készülni” – kezdi Flóra.
De mitől lesz valakiből jó vitázó? 

„Egyrészről fontos, hogy az ember rendszerekben, logikusan gondolkodjon. El tudd különíteni, hogy melyik érv fontosabb a másiknál. Ez olyan, mint egy sakkjáték: nemcsak sokat kell tudni, hanem az összefüggéseket be is kell tudni bizonyítani. Az érveket szétszálazod, leegyszerűsíted. Legódarabokhoz is tudnám hasonlítani, amik összeillenek. Másrészről fontos, hogy érdekeljenek az adott témák, és magabiztosan ki tudj állni valami mellett vagy ellen” – magyarázza Annamária.  

Ugyanakkor a vitasportban nem kifejezetten az előadásmód számít, mint egy parlamenti vitánál, hanem az érvelés. Az összetett és kritikus gondolkodás a kulcs.  

Itthon alig oktatják az érveléstant
A vitázás számos európai és ázsiai országban népszerű „iskolai sport”, ám a hazai elterjedés még várat magára. A Nemzeti Alaptanterv a 8. és 12. évfolyamban oktatott „állampolgári ismeretek” tantárgy keretein belül ugyan próbálja megteremteni a véleménynyilvánítás és a vitakultúra fejlesztését, de erre csak heti egy óra az időkeret. A középiskolákból érdemi retorikai, érveléstani ismeretek nélkül kerülnek ki a diákok – hangsúlyozták a lányok szülei közleményükben. 

Tizennégy órás verseny Oxfordban

Az Oxford Union a világ legnagyobb és leghíresebb középiskolai szintű vitaversenye. A hazai vitaválogatót és a csapatok felkészítését a Hungarian Schools Debating Association (HSDA) végezte, az egyesület 2023-ban alakult azzal a céllal, hogy ezt a műfajt elérhetővé tegye magyar fiatalok számára is. Létrehozásában és vezetésében más diákok mellett a két lány is részt vett. (A HSDA az egyetlen középiskolai vitaegyesület itthon, az ifjúsági szervezet szeptembertől új tagokkal is bővülne.) Miután Flóráék megnyerték a válogatót, 2024 márciusában kiutazhattak az Egyesült Királyságba.  

Három magyar csapat 
Az oxfordi versenyen az a 121 csapat vehetett részt, akik az Egyesült Királyságban és tizenegy másik országban a legjobban teljesítettek a regionális selejtezőkön. Magyarországot Flóra és Annamária mellett Jánoskuti Hanna és Weiszbart Bálint, valamint Tóth-Göde Gergely és Benedek Szabolcs Bulcsú a Milestone Intézet színeiben is képviselte.

Március 9-én egy napon át, reggel 8-tól este 10-ig zajlott a verseny, a brit parlamenti vita szabályai alapján. „Négy forduló van, ezek nyílt körök, ahol pontokat gyűjtünk. A négy kör után továbbjuthatsz a kiütő körökbe, majd a végén jön a döntő. A témákat nem tudjuk előre, tizenöt perc van a felkészülésre, és nagyjából egy óra alatt lezajlik maga a vita. Négy csapat, csapatonként két ember, emberenként 5 perc” – részletezik a lebonyolítást. Vagyis ennyi idejük van meggyőzni a zsűrit. 

„Egy nap alatt négyszer végigcsinálni mindezt azért nagyon fárasztó volt” – mondja Annamária. Majd ezután jött még csak a döntő, ahol amerikai, német és indiai csapat volt az ellenfelük, majd órákkal később az eredményhirdetés. Végül az ESL (angol mint idegennyelv) kategóriában győztek. 

Egy tételmondat mellett vagy ellen kell érvelni, de az oldal (pro vagy kontra) sem szabadon választott. 

Ráadásul nemcsak az ellenvéleményt képviselő csapatnál kell jobbnak lenni, hanem mindig van egy másik olyan csapat is, amely a saját oldalukon áll. Így jön ki a matek, hogy négy csapat vitázik egymással. 

Kép

Zsoldos Flóra és Wirtz Annamária – Fotó: Törőcsik Lili

Sport, vallás, mentális egészség

A témák pedig a pszichológiától a politikáig, a nemzetközi kapcsolatoktól a közgazdaságtanig terjednek. De vitáztak például a sportról is. 

Miért hasznos, ha a média életük végéig dicsőíti népszerű sportolók (például Lebron James korsárlabdázó, Tom Brady amerikaifutball-játékos, Cristiano Ronaldo futballista) karrierjét? Emellett kellett érveket felsorakoztatniuk. 
„Azzal érveltünk, hogy szerintünk jó, hogy vannak nagy nevek a sportban, hiszen ők nagyon sok embert képesek elérni. Példaképek lehetnek a fiatal fiúk számára, akik általában ezeket a sportolókat követik. Ha egy focista, akit minden héten látnak a tévében, elkezd beszélni valamilyen fontos, szociális kérdésről: például ingyen ebéd a rászoruló iskolásoknak, azzal fontos üzeneteket fogalmaz meg hatásosan. Ráadásul pályafutásuk után gyakran abból élnek, hogy valamilyen márka reklámarcai, és ezáltal is átmehetnek a fiataloknak szánt üzenetek” – részletezi Annamária.

Később a vallás, a hit kérdése is előtérbe került, csapatuknak amellett kellett érvelni, hogy a szülőknek miért nem szabad a saját túlvilági elképzeléseikről tanítaniuk gyerekeiket.
„Sok vallásban megjelenik a félelem mint érzés: például a kereszténységben az, hogy a pokolra kerülsz. Mi azzal érveltünk, hogy ezek a félelmek rossz hatással lehetnek a gyerekekre” – idézi fel Flóra, majd társa veszi át a szót. 

„Azt állítottuk, hogy a gyerekek nem tudnak védekezni az ellen, amit a szüleik tanítanak nekik, mivel nincsenek döntési helyzetben. Ha gyerekként eldöntik helyettük, miben higgyenek, higgyenek-e valamiben, akkor később felnőttként nehéz ebből kilépni, saját döntést hozni.”

Abban mindketten egyetértenek, hogy a pszichológiai és a nőjogi témák állnak a legközelebb hozzájuk, így nagy szerencséjük volt a döntőben, ami a mentális egészség kérdésével foglalkozott. 

Amellett kellett érvelniük, hogy miért jó, ha egy párkapcsolatban a felek kölcsönösen támogatják egymást mentálisan. Márpedig ez 16–17 évesen nem egyszerű feladat, pláne angolul.

„A velünk azonos oldalon álló csapat előttünk már minden alapérvet felsorakoztatott, ezért mi inkább a nők felől közelítettük meg és kifordítottuk a kérdést. Azt mondtuk, hogy a nők felé eleve van egy olyan általános társadalmi elvárás, hogy legyünk kedvesek, hallgassuk meg a másik problémáját. Sokszor kiszolgáltatott helyzetben van egy nő, hogy ad, de ugyanezt nem kapja vissza. Egy párkapcsolat úgy tud egészségesen működni, ha mindkét fél támogatja mentálisan a másikat” – idézik fel az érvelésüket. 

De mi történik, ha nem értesz egyet azzal, ami mellett ki kell állnod?

„Ez a lényege az egésznek, hogy az érzelmeidet háttérbe tudd szorítani, hogy logikusan, kritikusan vitatkozz valami ellen vagy mellett, és vedd észre a különböző álláspontokat. Negyed óra alatt nincs is időnk azzal foglalkozni, hogy én szubjektíven mit gondolok. Bele kell élned magad abba az oldalba, ami a feladat” – hangsúlyozza Flóra. „Csak akkor tudsz nyerni, ha belehelyezed magad a másik ember fejébe, helyzetébe” – folytatja Annamária. 

Általában először Flóra adja elő az érveket, majd Annamáriának inkább az a feladata, hogy szétszedje a másik oldal érveit, miért nem igaz, amit mondanak. „Nagyon jól kommunikálunk, és kiegyensúlyozzuk egymást. Ránézek Flórára, mondok két mondatot, és érti, mire gondolok” – véli Annamária. „Azt szoktuk megkapni dicséretként, hogy erkölcsi érvelésben jók vagyunk. Kritikaként pedig azt, hogy túl gyorsan beszélünk” – mondják nevetve. „Tegyük fel, van egy város, ahol mindenki boldog, kivétel egy gyerek. De az egész város az ő szenvedése árán boldog. Erre azt mondanánk, hogy több embernek jobb, mint ahánynak rossz. Praktikus szempontból ez jó, de erkölcsileg nem oké” – említ egy leegyszerűsített példát az erkölcsi érvelésre Annamária. 

Korábbi győztesek segítették őket

„A kedvenc visszajelzésem az volt, amikor a sportkör után odajött hozzám egy másik csapatnak az edzője, és azt mondta, hogy undorítóan jó csapat vagyunk” – emlékszik vissza Flóra. 

Ha már edző, a lányok lényegében tanár nélkül készültek Oxfordra, saját magukat tréningezték. Ám a két évvel ezelőtti magyar győztesek, Törőcsik Lili és Balázs Julianna (a velük készült korábbi cikkünk itt olvasható), ha idejük engedte, segítették munkájukat. 
„Lilire és Julcsira nagyon büszkék vagyunk, jelenleg Oxfordban és Milánóban tanulnak” – mesélik a lányok. 

A felkészülésük idején megnyerték a 61 nemzetközi csapatot magába foglaló Transatlantic vitaversenyen a „Novice” kategóriát, emellett a Prágában rendezett Európa-bajnokságon a negyeddöntőig jutottak – a későbbi győztes görög csapat állította meg őket. 

„Nem veszik komolyan a fiatal lányokat”

Flóra a jövőben szívesen tanulna jogásznak, míg Annamáriát a politika érdekli.

Idén vár még rájuk egy nagy megmérettetés, a World Schools Debating Championship (WSDC). Ez a vita-diákolimpia, ahova minden ország egyetlen egy csapatot küldhet. 2024 júliusában Belgrádban a magyar nemzeti csapat tagjai Wirtz Annamária, Zsoldos Flóra, Weiszbart Bálint, Kakukk Mihály és Biswas Aronima lesznek. A három lány a British International School tanulói, míg a fiúk az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, valamint a Tatabányai Árpád Gimnázium diákjai. 

Amikor az oxfordi győzelmük először megjelent a magyar sajtóban, a gratulációk mellett bántó kommentekkel is találkoztak a közösségi médiában. 

„Sok gonosz, szexista kommentet kaptunk: »nem fogtok férjet találni«, vagy »jaj, szegény férfiak«, »a nők a semmiből vitát és levest tudnak csinálni«. Ez inkább motivál minket, hiába nem veszik sokszor komolyan a fiatal lányokat. Szeretnénk itthon példát mutatni nekik. Megmutatni, hogy nehéz, de megéri” – mondják.