Tényleg korábban halnak, akik sok ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanak? – Pánikoltatás helyett új szemlélet kellene!

Bár az ultrafeldolgozott élelmiszerek (ultraprocessed food – UPF) emberi egészségre gyakorolt lehetséges káros hatásait már jó ideje kutatják, olyan átfogó elemzés, mint ami a British Medical Journal (BMJ) szaklapban jelent meg a közelmúltban, eddig még nem született a témában. A friss áttekintés első pillantásra meglehetősen riasztó helyzetképet vázol: a szakemberek azt találták, hogy 32-féle egészségi probléma függ össze közvetlenül az ultrafeldolgozott ételek túlzott fogyasztásával. A fizikai panaszok, betegségek mellett az UPF-ek felelősek lehetnek a kedvezőtlen mentális egészségi állapot kialakulásáért, a kognitív hanyatlásért is, sőt a korai halálozás kockázatát is növelhetik. 

Sokak kongatják a vészharangot

Tény, hogy az elmúlt években világszinten ugrásszerű növekedésnek indult az erősen feldolgozott termékek – például a gabonapelyhek, fehérjeszeletek, szénsavas italok, készételek és gyorsételek – fogyasztása. A Guardian szerint az USA-ban, de az Egyesült Királyságban is az átlagos étrend jóval több mint fele; a fiatalabbak, szegényebb vagy hátrányos helyzetű régiókban élők étrendjének pedig akár a 80 százaléka ultrafeldolgozott élelmiszerekből áll. 

Az UPF-ek nagy mennyiségű fogyasztását már korábban is számos egészségügyi problémával összefüggésbe hozták, beleértve az elhízást, a 2-es típusú cukorbetegséget és a rákot. 

Egy tavalyi szakmai konferencián a kutatók olyan bizonyítékokat mutattak be, amelyek csak ráerősítettek a korábbi eredményekre: ezek a fajta élelmiszerek „ártalmak hullámát” képesek elindítani a szervezetünkben, pusztító hatást gyakorolva a szív- és érrendszeri egészségünkre.

Az összefüggéseket a szakemberek az Európai Kardiológiai Társaság Amszterdamban tartott éves ülésén hozták nyilvánosságra, ahol a világ több ezer vezető szívgyógyászát, tudósát és kutatóját tájékoztatták a vizsgálatokról. Ők már akkor sürgős cselekvésre szólítottak föl. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások között már egy 2021-ben publikált tanulmány is összefüggést talált. Ez az elemzés egyebek mellett azt is megállapította, hogy a nők fokozottabban ki vannak téve e káros hatásoknak.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan termékek, amelyek a gyártás során sokszoros előállítási folyamaton mennek keresztül. Általában sok cukrot, sót, mesterséges színezékeket tartalmaznak, emellett tele lehetnek tartósítószerekkel is. Rosttartalmuk rendszerint alacsony, és hiányoznak belőlük a friss vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek – például a friss gyümölcsök és zöldségek, a natúr joghurt és a házi kenyér – tápanyagai. Az UPF-eket gyakran kémiailag manipulált, olcsó összetevőkből állítják össze, amiket különféle emulgeálószerek, sűrítőanyagok és egyéb adalékanyagok kombinációjával tesznek ízletessé és vonzóvá a fogyasztók számára. 

Kép

Fotó forrása: Wikipedia

Önmagában egyetlen élelmiszer sem káros 

„Manapság a közbeszéd, a médiában megjelenő cikkek sokasága hajlamos arra fókuszálni, hogy mit nem lenne szabad ennünk, tennünk, cserébe viszont nem kínál fel más lehetőségeket. Azt tudjuk – hiszen lépten-nyomon sulykolják belénk –, hogy a fehér liszt, a margarin, az édesítőszer, a tartósítószer, az ultrafeldolgozott élelmiszer nem jó, de hogy mi lenne a megfelelő, arról alig hallani” – mondja Szabó Adrienn dietetikus. Szerinte sokkal előremutatóbb lenne, ha arról beszélnénk, mit tegyünk hozzá az ételeinkhez – hogy azok teljesebb értékűek legyenek –, mint arról, hogy mi mindent kellene megvonni magunktól.

A szakember arra is figyelmeztet: „ahogy nem lehet egy az egyben kijelenteni, hogy például a vegán vagy a vegyes étkezés az egészségesebb, így olyat se lehet mondani, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek kizárólag károsak”. A bajok ott kezdődnek, ha túlzásba visszük a fogyasztásukat. Ám ilyenkor sem az a célravezető, ha kijelentjük, hogy ezek úgy, ahogy vannak, rosszak: az érintetteknek leginkább alternatívákra lenne szükségük. 

„Gyakran hallhatjuk azt is, hogy az élelmiszeripar mérgez minket, felelős a különböző betegségekért. Fontos lenne tudni, hogy ebben az ágazatban – Európában főleg – a szigorú szabályozásoknak köszönhetően nincs jelen olyan élelmiszer, amelyben önmagában véve egészségkárosító összetevő lenne” – hívja föl a figyelmet Szabó Adrienn. Hozzáteszi: még egy kevésbé jó minőségű húskészítményben is határértéken belül kell lennie az engedélyezett adalékanyagok mennyiségének. 

„Az már más kérdés, hogy ha például a többszörösen feldolgozott szalámit egy rossz minőségű margarinnal megkent, tartósítószeres kenyérszeletre teszem, és nem eszem mellé zöldséget. A sok adalékanyag összeadódva már meghaladhat egy határértéket, legalábbis bizonyos idő után. 

Azt szoktam mondani, hogy nyersanyagokat – gabonaféléket, száraz hüvelyeseket, olajos magvakat, tőkehúst, natúr tejterméket, zöldségeket és gyümölcsöt, tojást és halat – kell vásárolni, ha lehet; nem élelmiszereket, készételeket. 

Ezeket pedig a hentespultokban, a zöldségesstandokon és a piacokon találjuk. Minél hosszabb az összetevők listája egy élelmiszer címkéjén, érdemes annál gyanakvóbbnak lenni” – tanácsolja a szakember. 

Szemléletváltásra van szükség pánikol(tat)ás helyett 

A dietetikus azt sem tartja jó iránynak, hogy sokan, mivel az egészséges étel szinonimájaként értelmezik, hajlamosak korlátlanul fogyasztani a vegán, gluténmentes, laktózmentes, tejmentes stb. élelmiszerekből. „Ha meg tudna változni a társadalom fogyasztói attitűdje, és képesek lennénk egy normális, egészséges viszonyulást kialakítani az étkezéshez, az élelmiszerekhez, akkor az élelmiszeripar is ehhez igazodna, hiszen a kínálatot a vásárlói kereslet alakítja. Amíg ez a folyamat nem indul el, az ágazat az uralkodó fogyasztói mentalitást fogja kielégíteni.” 

Szabó Adrienn szerint a helyzeten nem segítenek azok a negatív kifejezések sem, mint például a „bűnös étel”, a „csalónap” vagy a „duginasi”. „Ezeknek a szavaknak erejük van, és ha rendszeresen mondogatjuk őket, tényleg azt is fogjuk gondolni, hogy vétkezünk azzal is, ha rendesen táplálkozunk. Az egészséges étkezésnél még egészségesebb az, ha normális a viszonyunk az ételekhez. Ráadásul az egészség és a fenntarthatóság összefonódik: minél kevésbé feldolgozott egy élelmiszer, annál kisebb léptékű ipari terhelést ró a környezetünkre. Fontos lenne felismerni, megérteni ezeket az összefüggéseket, így azt is, hogy nem az élelmiszeripar és a feldolgozott élelmiszerek a felelősek azért, ahogy vagyunk” – mondja a dietetikus.

Felhasznált források:
The Guardian 
BMJ.com 
Egészségfejlesztés 
BMJ.com
elitmed.hu