„Nem várom én el senkitől, hogy engem személy szerint szeressen, van családom, nagyszerű barátaim, de azt igenis elvárom mindenkitől, hogy mint bármely más embertársával, felebarátjával, velem is méltányos legyen. Mint ahogy én is megpróbálok az lenni, és ezt a munkámban is érvényesíteni.” Lehet, hogy igaza van Halász Zsuzsának, aki azt mondja, oktatni kellene a méltányosságot, mint tantárgyat. Az újságírónővel őszinteségről, a valódi köz-szolgálatiságról és induló televíziós műsoráról beszélgettünk.

Az elfogadásra váró médiatörvény tervezetét legtöbben az újságírói szabadság korlátozása miatt bírálják. Érdemes azonban azon is elgondolkodni, hogy ki mire használja ezt a jogot, hiszen a média szerepe jóval több annál, mintsem hogy biztosítsa a véleménynyilvánítás teljes szabadságát. Kérdéseinkre Szalai Annamária válaszolt.

A nyugati médiavilág hasonló problémákkal van elfoglalva, mint a hazai, tízmilliós piacra kialakított magyar médiahatósági és hírközlési szabályozás. A legnagyobb kihívás mindenütt a hagyományos médiumok és az on-line közeledése és egymásba olvadása, illetve az ezáltal felvetődő jogi, terjesztési, tartalom- és piacszabályozási problémák. A médiaszabályozás nagy kérdése az, hogy milyen módon lehet összehangolni az állami beavatkozást a média törvényekbe foglalt szabadságával. De talán még ennél is fontosabb a demokratikus alapjogokkal összefüggő, mindennapjainkat átjáró kérdés, hogy a médiafogyasztó egyén és a civil társadalom hogyan tudja meghatározni önmagát a hatalmas médiamonopóliumokkal szemben.

Schmitt Pál és Makray Katalin 44 éve él házasságban. Nehéz idők nehéz feladataihoz erős szövetségesek. Olimpikonként megtapasztalták, mi a sportszerűség és kitartás, ezekre a következő öt évben is szükségük lehet. Beszélgetésünkre a hivatalba lépés eseményei közepette két helyszínen került sor. A köztársasági elnök feleségével a beiktatási nap reggelén otthonukban beszélgettünk, az elnököt pedig már csak a hivatalba lépés első napjaiban, két esemény között tudtuk megkérdezni.

A Szabadság hídon komótosan halad át a villamos, de van, aki ennek kifejezetten örül, így van ideje lencsevégre kapni a Budai Várat és a pesti oldal panorámáját. Külföldiek lelkesen mutogatják egymásnak a szebbnél szebb részleteket. Időnként jó lenne az ő szemükkel nézni a fővárost, a régi házakban nem elavult, bontásra ítélhető épületeket, hanem egy olyan különleges építészeti együttest látni, ami egyedivé, érdekessé teszi Budapestet.

Újszerű kezdeményezés próbál gátat szabni Magyarország rohamos népességcsökkenésének. A Magyar Anya-és Családvédelmi Program a krízis megoldására tesz kísérletet.

A bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a házi gyermekfelügyelet, a nyári napközis otthon, az óvoda és az iskolai napközi mind-mind a gyermekvédelmi törvény által elfogadott gyermekellátási formák. A gond csak az, hogy ezek jó része tetemes pluszköltséget ró a szülőkre, ráadásul épp az kerül a legtöbbe, amelyik ingyenesnek tűnik.

Fizetős fogadott SMS-ekből, véletlen roamingolásból könnyen össze lehet hozni egy tetemes telefonszámlát, az ilyesmi miatt ráadásul reklamálni sem nagyon érdemes. Védekezni viszont annál inkább. Mitől ugrik meg a számlánk? Mire érdemes figyelni akkor, ha joggal reklamálunk?

Nehéz elhinni, hogy a tanárok gyakran maguk engedik (sőt, hívják) be a multicégeket az iskolákba. Azt persze még nehezebb, hogy a dohányzás elleni preventív kampányokat a Philip Morris támogatja. Megannyi óriáscég, hatalmas politikai lobbik, gazdasági érdekek, összezáró média, mind a gyerekeknek szóló reklámok mögött. Egy nem kicsi, és még könnyen befolyásolható piacról szól a Gondolat Kiadó új kötete.

Nemrégiben Magyarországon járt egy kanadai házaspár. Ma már világszerte ismertek a nagy vetőmag-termeltető multicéggel, a Monsantóval vívott többéves jogi csatározásaik révén.  Percy és Louise Schmeiser sok éven át foglalkoztak repcenemesítéssel, vetőmagtermesztéssel, amikor a szomszédaik génmódosított repcét kezdtek termeszteni, és ez véletlenül elszennyezte az ő növényeiket is. Egész addigi munkájuk, életük során összegyűjtött tapasztalataik kárba vesztek, és az óriáscég hatalmas kártérítést követelt tőlük, arra hivatkozva, hogy az ő szellemi tulajdonukat, szabadalmi joggal védett génmódosított repcéjük genetikai anyagát tartalmazzák a házaspár által termelt vetőmagok, így azt jogtalanul bitorolják.