Az ám, mennyire másként mutat így, hogy ekkora kupacban rakják ki, púposan halmozva a ládákban! A vevő úgy érzi, dúskálhat, válogathat, szemezgethet kedvére. Én meg itt ezzel a kis céklával, zöldhagymával, miegymással, azt se kérdik, minek álltam ide.Megszokták már a népek a nagyáruházban a bőséget, meg hogy az utolsó pillanatban is nyitva van minden üzlet, elkényelmesedtek. Igaz, hét közben dolgoznak, már ünnepelni sincs idő, készülni, meszelni, takarítani, tojást festeni… Megveszik azt is, készen, hogy az asztal mégse legyen üres. Valamikor nagyszombaton már csak sütöttek, főztek, a földbe kapát, ásót nem ütött senki, hiszen úgy tartották, Krisztus teste még a földben van. Hanem másnap, a Feltámadás idején! Még sötét hajnalban barázdát húztak a legények a lányok ablaka alá a kiskertben, és virágmagot szórtak bele. Most meg vénségemre itt állok, a kereset végett, kufárkodom, igaz, ez nem a templom csarnoka, csak a piac